Az átalakítások törvényességét próbálja bizonyítani Dormánfalva polgármesteri hivatala

Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálja bizonyítani egy hétfői közleményében a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala annak indoklásaként, hogy az első világháborús osztrák-magyar temetőben Csíkszentmárton önkormányzata megkérdezése nélkül román katonák parcelláját hozta létre, és magyar katonák sírjai fölé helyezett betonkereszteket.

    A Constantin Toma polgármester által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményben a város polgármesteri hivatala kijelentette: “az úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A temető nemzetközi jellege 1994-ig őrződött meg, amikor a csíkszentmártoni helyi hatóságok kezdeményezésére megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása. A dormánfalvi önkormányzat úgy véli, hogy a csíkszentmártoniak által szervezett, 2013-ig tartó felújítási munkálatok során nem vették figyelembe temető 1926-ban készült térképét.
    A dormánfalvi önkormányzat közleménye a Bákó megyei kataszteri hivatal 2018 októberében keltezett álláspontját idézi, mely szerint az úzvölgyi katonatemető Dormánfalva területén fekszik. Az önkormányzat elismeri, hogy a felek hosszú ideig vitatták, pontosan hol húzódik Csíkszentmárton és Dormánfalva határa, sőt azt is, hogy a határvitát a két szomszédos megye kataszteri hivatalainak a békéltető bizottsága sem oldotta fel 2012 októberében.
    Az országos kataszteri hivatal egy 2011-es átiratából idézi, hogy ha a szomszédos megyei kataszteri hivatalok nem tudnak megegyezni a határok tekintetében, akkor az egykori Országos Földtani Alap Igazgatóságának (Directia Fond National Geodezic) az archívumában megtalálható, 1990 január 10-i  helyzetet kell irányadónak tekinteni. A Bákó megyei kataszteri hivatal szerint az 1990-es helyzetnek a Romániai INSPIRE Geoportálon közzétett változata szerint a temető Dormánfalva területén van.
    A polgármesteri hivatal kitért arra is, hogy a román parcella kialakításakor tekintettel voltak a temető 1926-ban készített térképére, és a temető 2018 novemberi helyzetére, és a román parcella kialakítására a “nemzetközi temető” egyik szabad részét jelölték ki.
    A polgármesteri hivatal azt is rögzítette, hogy az önkormányzat a temetőben nyugvó valamennyi hős emlékét fontosnak tartja, ezért valamennyi olyan állam zászlaját kitűzte a temetőben, amelynek halottai nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Azt is hozzátette, hogy a román parcella felújításával tulajdonképpen a két világháború valamennyi ott eltemetett hősének emléket állított, és folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden érintett ország külön parcellát hozzon létre az úzvölgyi “nemzetközi temetőben”.
    Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig.
    Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
    A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
   Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos. (MTI)

kép: Facebook