Háromszéken számos olyan hely található ahol a szelidítetlen természet, az erdők és vizek érintetlen világa megadják ezt a természetközeli élményt. Fedezd fel ezeket a csodálatos helyeket gyalogosan, kerékpáron vagy akár lóháton.
Csomád-Bálványos természetvédelmi terület
A Csomád-Bálványos természetvédelmi terület 5993,34 ha kiterjedésű, mely közigazgatásilag Sepsibükszád és Torja községek területén fekszik Kovászna megye közép-északi részében, a Bodoki-havasoktól északra, a Hargita-hegységtől délre eső területen. Északon a szintén Natura 2000 Szent Anna tó-Mohos Tőzegláp természetvédelmi területtel határos, nyugaton 1805,32 ha-on átfedést képez a Bodoki-havasok – Barót Különleges Madárvédelmi Területtel (ROSPA0082).
A Csomád-Büdös hegycsoport a Hargita-hegység legfiatalabb vulkanikus képződménye.
Vargyas-szoros természetvédelmi terület
A Vargyas-szoros a gyalogtúrázók, sziklamászók és barlangászok kedvenc helye. A Vargyas patak szabdalta gyönyörű sziklaszoros a Persány-hegység északi részén fekszik. Számos, a patak által létrehozott mészkőképződmény és geomorfológiai forma díszíti. A közel 4 km hosszú völgyben égbenyúló sziklákat, magas, függőleges és meredek hegyoldalakat találunk. Mészkőtornyok (Galambok Tornya, Csala tornya), mészkő ormok, víznyelők, dolinák, málladékok valamint tudományos és barlangászati szempontból jelentős üregek sokasága teszi különlegessé a tájat. Ezen képződmények szinte érintetlenül fennmaradt archeológiai és paleontológiai értékeket őriznek a nagyközönség számára részben lezárt barlangokban. Az Orbán Balázs vagy Almási barlang, a Lócsűr, a Tatárlik helyi idegenvezető kíséretében látogathatóak. Itt található az ország legnagyobb, 19 fajt számláló denevér populációja.
Háromszék, a borviznagyhatalom
A Keleti-Kárpátok vulkanikus vonulata mentén, így Háromszéken is, százával vannak jelen igen magas ásványi anyag tartalmú vizek, melyek a törésvonalak mentén jutnak a felszínre. Ezek az ásványvizek (vagy borvizek, ahogy Székelyföldön nevezik) ivóvízként, gyógyvízként vagy fürdőként hasznosulnak. Kémiai összetételük szerint lehetnek például szénsavasak, kénesek, vasasak, ezeknek köszönhetően pedig más-más színűek (sárga, barna, fehér), szagúak (vasas, záptojás), és ízűek (sós, savanykás, kénes).
Borvízforrást utak mentén, az erdő szélén, vagy tisztáson is találhatunk, Kovászna fürdővároson is több forrás lelhető fel, ivóvízként is palackozzák, de gyógyvízként is kifejtik jótékony hatásukat. Kis famedencékbe foglalva népi feredőként hűsülésre szolgálnak (pl. Apor lányok feredője és Csiszár feredő Bálványosfürdőn, stb.), de találkozhatunk velük kádas fürdőként is Kovásznán, vagy a más központokban (pl. Hatolyka).
Bálványosfürdő
A fürdőtelepülés a Büdös hegyen (1143 m) helyezkedik el, és a Keleti Kárpátok hegyvonulatának legdélebbi pólusa, ahol az utóvulkáni működések megmutatkoznak. Az utóvulkáni működésnek köszönhetően vannak jelen a térségebn a mofetta gáz és a különböző összetételű ásványvíz (borvíz), melyeknek nem csak geológiai és turisztikai, hanem gyógyászati jelentőségük is van. A környék vulkanikus emanációinak egyike a Büdösbarlang, amelyet Európa legnagyobb természetes mofettájaként tartanak nyilván, hossza 14 méter. Naponta hozzávetőlegesen 2.000 m³ szabad széndioxidot bocsájt ki. A környéken más kénes barlangok is találhatóak, ilyenek a Timsós-barlang, a Gyilkos-barlang és a Madártemető. A régióban felbukkanó ásványvizek bő választékát számos hagyományos népi fürdő hasznosítja, ezek kis, különféle gyógyhatással bíró, erdőben szétszórtan kiépített medencék. Az ilyen bugyogó gyógymedencék – az Apor feredő, Mikes fürdő, Csiszár-fürdő – a nyári frissítő fürdőzés ideális helyszínei.
Olvass tovább: https://visitcovasna.com/