Péntek este először keltek életre a betűk.
Fehéren, tisztán, a fűbe helyezve, az épület előtt, amely némán tekint a város központja felé – egy folyamatosan átalakuló campus szimbólumaként.
Ez több mint egyszerű fény.
Ez a jel, hogy itt vagyunk – jelen, mozgásban, gyökereinkkel a múltban, de tekintetünkkel mindarra irányulva, ami még előttünk áll.
E kezdőbetűk alatt utak, tudományágak, gondolatok és nemzedékek találkoznak össze.
Egy történet, amely hét évvel ezelőtt kezdődött, azok bátor döntésével, akik egy nagyobb álomban hittek, mint az adott pillanat biztonsága.
Most, amikor az éj leereszkedik a városra, a UMFST fénye ragyogni kezd.
E pluribus unum.
Sokakból egy fény.
Leonard Azamfirei