A Salrom SA teljes mértékben alkalmatlan a nyilvános kommunikációra.
A szakértők értelmezései gyökeresen eltérnek egymástól.
Az evakuált családok evakuálva is maradnak. Hosszú ideig.
Bármilyen visszatérés a normalitás valamiféle állapotához években mérhető. Sok évben.

A helyi és központi hatóságok által adott megnyugtató nyilatkozatok, valamint a szakértők által végzett elemzések ellenére egy dolog biztos, amit senki nem tud megcáfolni: a sóhegy, amely alatt egy sós vízzel teli tó terül el, elkezdett mozogni!
Kovács J. Szilamér, a parajdi sóbánya jelenlegi geológusa által közzétett két, ötnapos különbséggel készült felvétel célja a lakosság megnyugtatása, azonban – egy „térképekért és geológiáért rajongó” olvasó szerint – bizonyos adatok aggasztónak tűnnek.
A hivatalos kommunikáció pedig olyan, mint a „haverok közti csevej”.

Annak érdekében, hogy mindkét oldalt bemutassuk, úgy döntöttünk, hogy kezdjük Kovács J. Szilamér, a Salrom SA geológusa által kizárólag magyar nyelven közzétett bejegyzésekkel, amelyeket személyes Facebook-profilján tett közzé.
Igen, jól olvasták!

Maga a kommunikációs módszer is teljesen nevetséges! Kovács úr a saját Facebook-profilján kommunikál – ami első pillantásra tiszteletre méltó gesztusnak tűnhet, hiszen legalább valamit próbál mondani az általános káosz közepette; ám ez nagyon gyorsan komoly hátránnyá válik, mert azonnal felmerül a kérdés:
„Milyen minőségben nyilatkozik?”
Egy hétköznapi geológus, aki a szabadidejében megosztja a véleményét a követőivel egy „sztoriról”?
Vagy a Salrom SA alkalmazottjaként, a parajdi bánya hivatalos geológusaként, aki a vállalat nevében nyilatkozik – annak a nemzeti cégnek a nevében, amely jelenleg egy ökológiai katasztrófa és egy több évre kiható gazdasági összeomlás küszöbén áll, és peres eljárások elé néz?

A másik probléma, hogy az úriember magyarázatai csak magyar nyelven érhetők el, pedig a téma jelentősége messze túlmutat a „helyi” szinten – regionális, sőt országos jelentőségűvé vált. Ráadásul a téma rendkívül technikai jellegű, így laikusok számára szinte lehetetlen pontosan lefordítani vagy megérteni.

Íme a 2025. június 26-i bejegyzés:

Parajdmonitoring Végre került egy kevés időm belenézni a geodetikus (total station) és mikroszeizmikus monitoring adatokba, és úgy érzem, hogy 10 nap mérés után már összeállt egy konzisztens méréssor.

👉A total station esetében csak a vertikális mozgásokra fókuszálok, így első lépésben. Öt zóna különíthető el a viselkedésük szerint. A K5, az útmente, teljesen stabil, tulajdonképpen mozdulatlan. A K2 egy lokális jelenség és a Z mozgásmérések átlaga -5,8mm, ez a pont süllyed a leginkább. A K1 csoport (a József bányától északra) vertikálisan oszcillál, valami elasztikus deformáció történik, de átlagban enyhén süllyed, kb. -2mm a Z mozgás. A K3-K4 zónák viszont enyhén emelkednek (2-3mm mérési átlag), lehet tektonikus eredetű, de kapcsolódhat lejtőrogyáshoz is.
👉 A mikroszeizmika teljesen megnyugtató, semmi mocorgás az aktív felszíni barlangjárat omlások körül. Egyedül a sóba frissen mélyített terelőmeder falait viselte meg az édesvíz, ott észlelhetők két pontban mikrorezgések. A többi mikromozgás mind beiratkozik a sekély, felszíni vető és repedésrendszerek életébe. A nagyobbacska magnitúdók mind mélyebb vetőmozgások és hipocentrumaik a bányakomplexum alá esnek.

2025. június 30-i bejegyzés:

Az XY mozgásokat is térképre tettem, összhangban vannak a Z mozgásban tapasztaltakkal. A lakott részeken teljes mozdulatlanság honol. A József-bánya környéken a két és fél hét alatt 3-4 miliméternyi mozgást sikerült összehozni. Egyedül az omlásban levő régi vízjárat, barlangüreg északi meghosszabbodásában észlelhető 1-2cm es mozgás, ez az új felszíni csatorna úgy tűnik még tovább fog hosszabbodni.
A teljes bányatelep stabil és csupán emberi ügyetlenséggel vagy gonoszsággal lehetne a bányákat béduvasztani.
1% alatt van annak az esélye, hogy az elképzelt zagyár létrejöjjön.
Igazából nyugodtan visszatérhetnének az emberek a házaikba, az ijedtségnek már nincsen fenntartható alapja. Egyedül a forgalomkorlátozást kellene megőrízni reggel 6 óra és délután 6 óra közt, hogy a mederterelési munkálatok zavartalanul folytatódhassanak. A Vízügy/ISU is összeszedheti a cókmókját.

Teljes ellentétben áll ezzel a véleménnyel egy olvasónk álláspontja, aki a pontmaros.ro oldal követője, akiről megtudtuk, hogy szorosan kötődik a geológiához. Ő ugyanazon térképek alapján a következőket mondta:
„Az 1–2 centiméteres elmozdulások a piros zónákban – amikor skálán nézzük a negatív értékeket, amelyek néhány nap múlva pozitívvá váltak, több mint 2 centiméteres eltérésekkel – számomra azt jelzik, hogy nyomás halmozódik fel a sóhegy alatt, és már törésvonalak kialakulásának küszöbén vagyunk. Őszintén szólva, nem lennék nyugodt pusztán arra a két térképre alapozva, amit most látok magam előtt.
A K5 útszakaszt sem nevezném igazán stabilnak, mert ott is észlelhetők értékelhető különbségek.
Azt is fontos megérteni, hogy geológiai szempontból egy 1–2–3 centiméteres eltérés néhány nap alatt jóval komolyabb jelentőséggel bír, mint amilyennek elsőre tűnik.”

Románia egyik legkommunikatívabb geológusa a parajdi sóbányával kapcsolatban Deák György kutató és egyetemi tanár, akivel az elmúlt időszakban több alkalommal is beszélgettünk.
Ő sokkal óvatosabban nyilatkozik az evakuáltak visszatérésének lehetőségéről, és úgy véli: bármilyen forgatókönyv elképzelhető, de van egy nagyon fontos feltétel – minél gyorsabban eltávolítják a vizet a bánya felső szintjeiről, annál nagyobb az esély legalább a turisztikai rész értékének megmentésére.
Csakhogy a „gyorsaság” fogalma már egy hónapja nem érvényes. Egy hónapja víz alatt van a bánya, és ha ez a jelenlegi munkatempó marad, ki tudja, meddig még – ez jelentősen meg fogja nehezíteni a bánya megmentésére irányuló későbbi intézkedéseket is.

Deák György kutató javasolta, hogy nézzünk utána az Ocna Mureș-i, Ocnele Mari-i és más hasonló eseteknek, hogy lássuk, milyen következményekkel járhatnak az ilyen jellegű bányakatasztrófák.

A kutatóval készített teljes interjút egy következő részben fogjuk közölni.

És akkor mi a végkövetkeztetés?

Egyelőre, amíg két szakember sem képes ugyanazt az adatot azonos módon értelmezni, ráadásul ugyanazokat a térképeket nézve sem értik egymást, addig az evakuáltak hazatéréséről nem lehet szó.
Jelenleg aligha akad olyan intézményi képviselő, aki vállalná a felelősséget és aláírná, hogy az emberek visszatérhetnek otthonaikba.

Másrészt, a punctul.ro forrásai szerint még mindig nincsenek telepítve azok a végső szenzorok sem, amelyek riasztanának egy esetleges komolyabb összeomlás esetén. Tehát egy hónappal a sóbánya elárasztása után is továbbra is „kockázattal” zajlik a munka Korond medrében.

A végső következtetés: minden egyes nap, ami eltelik, egyre közelebb visz ahhoz, hogy Parajd számára eltűnjenek a pozitív forgatókönyvek lehetőségei.

Cristian Teodorescu