Románia paradoxonhelyzetbe került az elektromosenergia-piacon: hatalmas mennyiségű áramot termel napelemekből, amit fillérekért exportál Magyarországra, majd amikor este megnő a hazai fogyasztás, többszörös áron importálja vissza.
A jelenség az elmúlt napokban csúcsosodott ki: a Magyarországra irányuló export óránként elérte a 2.500 MWh-t dél körül, ami a két ország közötti maximális összekapcsolt kapacitás körülbelül 78%-át jelenti. Az eladási árak elképesztően alacsonyak: 20 eurócent és 8,4 euró között mozognak megawattóránként.
A folyamat előre kiszámítható ciklust követ: reggel és délben, amikor a napenergia-termelés csúcson van, Románia olcsó áramot exportál nagy mennyiségben. Este, amikor a fogyasztás nő és a fotovoltaikus termelés visszaesik, az ország nettó importőrré válik, és drágán – akár 100 euró/MWh felett – vásárolja vissza az energiát.
A probléma gyökere az energiatárolási rendszerek hiánya. Ezek nélkül a napközbeni többlettermelést nem lehet eltárolni, hogy a csúcsfogyasztási időszakban hasznosítsák. A román ipar sem tudja kihasználni az olcsó áramot, mert kiszámítható és folyamatos ellátásra van szüksége, nem pedig szakaszos termelésre.
Az energiaügyi miniszter is elismerte ezt a problémát, amely hűen tükrözi a megújuló szektor hiányos tervezését. A hatalmas beruházásokat a napelemekbe nem kísérte a tárolókapacitás – például akkumulátoros rendszerek – fejlesztése, amelyek elengedhetetlenek lennének a belföldi felhasználás szempontjából. Ennek következtében Románia kétszeresen is veszít: olcsón adja el a saját termelésű energiát, majd drágán vásárolja vissza, amikor ténylegesen szüksége lenne rá.