A Milvus Egyesület bejelentette, hogy idén is elindították a Sáromberkén (Maros megye) található gólyafészkeket figyelő webkamerákat. A közvetítés immár huszadik éve zajlik megszakítás nélkül, és különleges mérföldkőnek számít, hiszen 2006-ban innen indult az első ilyen jellegű élő online megfigyelés Romániában.
A szervezet közlése szerint március elejétől ismét élőben követhető a két megfigyelt fészek élete, és a természetkedvelők izgatottan várják, mikor térnek vissza az idei lakók. A Milvus szakemberei kiemelték: különleges pillanat ez számukra, hiszen pontosan húsz év telt el azóta, hogy az első kamerát felszerelték a gólyafészeknél.
Az első években, 2006 és 2009 között a fészekben zajló eseményeket csak a helyi gólyamúzeumban lehetett élőben megtekinteni. A technológiai fejlődésnek köszönhetően 2010-től már az interneten keresztül is elérhetővé vált a közvetítés, amely akkoriban úttörő kezdeményezésnek számított Romániában. 2012-ben a régi kamerát éjszakai felvételre is alkalmas eszközre cserélték, 2019 óta pedig már két különböző fészekből sugároznak élő képet.
A fehér gólya Európa egyik legismertebb és legkedveltebb madara. Jellegzetes, nagy méretű fészkeit a párok minden évben közösen újítják fel. Táplálékukat elsősorban nedves réteken és mezőgazdasági területeken szerzik meg: száraz időszakban főként rágcsálókat és rovarokat – például sáskákat és tücsköket – fogyasztanak, míg csapadékos időben inkább vízi állatokat, például békákat vagy siklókat zsákmányolnak. Egy-egy fészekben évente általában három–öt fióka kel ki, a pontos szám azonban nagyban függ az időjárási viszonyoktól és a rendelkezésre álló tápláléktól.
A Milvus szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavalyi évben az egyik fészekben elpusztultak a fiókák, és más területekről is érkeztek hasonló jelzések. Az ornitológusok szerint a szélsőséges időjárási viszonyok – különösen a hideg, esős tavaszok – komoly veszélyt jelentenek a gólyafiókákra, főként életük első 10–20 napjában. Ilyenkor a lehűlés és a legyengült immunrendszer jelentősen csökkenti a túlélési esélyeiket, még gondoskodó szülők mellett is.
A szakemberek arra is rámutattak, hogy a természetben a gólyák gyakran több tojást raknak, mint amennyi fiókát végül fel tudnak nevelni. Amennyiben a táplálék kevés vagy az időjárás kedvezőtlen, előfordulhat, hogy a gyengébb fiókák elpusztulnak, vagy a szülők elhagyják őket. Ez a természetes kiválasztódás része, amely a legerősebb egyedek túlélését segíti.
Nemzetközi kutatások is alátámasztják ezt a jelenséget. Egy németországi vizsgálat kimutatta, hogy a 23 napnál fiatalabb, elpusztult gólyafiókák közel fele gombás tüdőgyulladásban szenvedett, amelyet leggyakrabban az Aspergillus fumigatus nevű kórokozó okozott. A nedves fészekkörnyezet kedvez az ilyen fertőzések kialakulásának. Egy lengyelországi kutatás pedig arra jutott, hogy a hőmérséklet és a csapadék mennyisége közvetve a gólyák táplálékforrásait is befolyásolja: ha kevesebb rovar, kétéltű vagy kisemlős áll rendelkezésre, a fiókák könnyebben éhen maradnak vagy lassabban fejlődnek.
A Milvus szakemberei hangsúlyozták: ezekben a helyzetekben nem indokolt az emberi beavatkozás. A szélsőséges időjárás okozta veszteségek a természetes szelekció részét képezik, és hosszú távon a faj alkalmazkodóképességét erősítik. A fehér gólya jelenleg nem veszélyeztetett faj, ezért – bár a fiókák elvesztése sokak számára szomorú látvány – nem fenyegeti a faj fennmaradását.