2025-ben Maros megye tíz legkisebb költségvetésű községe 4,34 és 6,22 millió lej közötti kiadási büdzsével működött. Ezek az adatok a román pénzügyminisztérium költségvetési átláthatósági portáljáról származnak.
A számok egy kellemetlen valóságot mutatnak: ezek a települések nagymértékben függenek az állami támogatásoktól, és sok esetben a költségvetés több mint felét maga a hivatali apparátus működtetése emészti fel.
A 10 legszegényebb község Maros megyében
A legkisebb költségvetések szerint:
- Mezőtóhát
- Magyarbükkös
- Székelyvécke
- Havad
- Kibéd
- Csíkfalva
- Sóvárad
- Mezőszengyel
- Kozma
- Kutyfalva
Ez a tíz község összesen kb. 52,17 millió lejt költött, miközben mindössze körülbelül 13 000 lakosuk van.
Összehasonlításként: a Marosvásárhely melletti Sâncraiu de Mureș község egyedül több mint 47 millió lejt költött ugyanabban az évben.
Különös vagy vitatható kiadások
Annak ellenére, hogy ezek a települések a megye legszegényebbjei közé tartoznak, néhány kiadás meglehetősen furcsának tűnik.
Példák:
Mezőtóhát
- 6000 lej tűzijátékra
- elektromos mikrobusz és két töltőállomás kb. 210 000 euróért, ami jóval meghaladja a piaci árat
Sóvárad
- kb. 6000 euró medvék elriasztására
- több mint 8000 lej karácsonyi csomagokra
- 12 000 lej kulturális rendezvényekre
- közel 3000 lej zászlókra
- 2000 euró dokumentumkezelő szoftverre
Sânger
- 3200 euró egy professzionális GPS-rendszerre
Lakosonkénti kiadások – a kis községek paradoxona
Érdekes módon ezekben a kicsi településekben lakosonként jóval többet költenek, mint a nagyobb községekben.
Példák:
- Kozmatelke– kb. 11 863 lej/lakos
- Magyarbükkös– kb. 6162 lej/lakos
- Mezőtóhát– kb. 4721 lej/lakos
Ennek oka egyszerű:
egy polgármesteri hivatal működtetése (fizetések, rezsi, adminisztráció) majdnem ugyanannyiba kerül egy 500 fős faluban is, mint egy 2000 fősben.
A legnagyobb kiadás: maga a hivatal
A költségvetések legnagyobb részét az önkormányzat működtetése viszi el.
Például:
- Mezőtóhát– a költségvetés 53,3 %-a
- Magyarbükkös– 49,5 %
- Kibéd – 46,8 %
Összehasonlításképpen: a nagyobb, Marosvásárhely környéki községekben ez az arány csak 10–18 %.
Jelentős szociális kiadások
A második legnagyobb tétel a szociális ellátás.
Ez részben azért van, mert ezekben a falvakban:
- a lakosság elöregedett
- sokan szociális támogatásra szorulnak
- kevés az aktív adófizető.
Kevés pénz marad fejlesztésekre
Az adminisztráció és a szociális kiadások után alig marad pénz infrastruktúrára vagy fejlesztésekre.
Például az utakra fordított pénz sok helyen nagyon alacsony:
- Csíkfalva– 1 %
- Havad– 1,6 %
- Kutyfalva– 2 %
Honnan jön a pénz?
A kis községek bevételeinek nagy része:
- személyi jövedelemadó visszaosztásából
- áfa-részesedésből
- állami támogatásokból
Saját bevételeik általában nagyon alacsonyak.
A rendszer problémája
A tanulmány egy alapvető gondra mutat rá:
- sok romániai községnek 2000 főnél is kevesebb lakosa van
- mégis teljes önkormányzati apparátust kell fenntartania
- emiatt kevés pénz jut fejlesztésekre.
Ez egy ördögi körhöz vezet:
kevés beruházás → elvándorlás → még kevesebb bevétel.
Ezért időről időre felmerül a közigazgatási reform, vagyis a nagyon kis községek összevonása, de ennek megvalósítása politikailag nehéz.