Marosvásárhely bekerült Románia tíz legjobb városa közé a gasztronómiai élmények szempontjából – derül ki a City Index 2025 című urbanisztikai teljesítményjelentésből, amelyet a Jövőbe Tekintő Városok Intézete tett közzé. A marosvásárhelyi város a rangsor 8. helyén szerepel, olyan települések mellett, mint Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Suceava vagy Gyulafehérvár. A főváros, Bukarest csak a 9. helyet foglalja el a listán.
A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a top tíz város közül nyolc Erdélyben található. A kutatók ezt több tényezővel magyarázzák: a szász és magyar kulturális hatással, az etnikai sokszínűséggel, a nemzetközi turisták nagyobb jelenlétével, valamint az erős vendégszeretet-hagyománnyal. Ezek együtt olyan gasztronómiai környezetet hoztak létre, amely fejlettebbnek számít az ország más régióihoz képest.
A City Index 2025 gasztronómiai mutatója több tényező alapján készült: figyelembe vették a városokban működő éttermek számát, azok átlagos értékelését, valamint a Google Maps és a TripAdvisor felületein megjelenő vélemények számát, mindezt a városok méretéhez igazítva. A jelentés szerint a szórakozási és szabadidős lehetőségek – amelyekbe a gasztronómia is beletartozik – az egyik legnagyobb súllyal járulnak hozzá a városok összesített teljesítménymutatójához.
A tanulmány kitér a lista élén álló Brassó és Nagyszeben közötti versenyre is. Brassó elsősorban a nagy számú online értékeléssel és erős digitális jelenléttel tűnik ki, míg Nagyszeben az éttermek magasabb sűrűségével és a belvárosban koncentrálódó, hagyományos fogásokat kínáló vendéglátóhelyekkel erősít.
A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy Romániában a gasztronómia még mindig alulértékelt eszköze a városi arculatépítésnek, pedig jelentős potenciál rejlik benne. Jó példa erre Nagyszeben, amely 2019-ben Európa Gasztronómiai Régiója címet viselte. A több mint 300 kulináris eseményt felvonultató program hatása ma is érzékelhető. A jövőben Hargita megye viseli majd ezt a címet 2027-ben, míg a Bánság 2028-ra, Dobrudzsa pedig 2029-re pályázik, ami azt mutatja, hogy egyre több romániai régió tekinti a gasztronómiát identitás- és gazdaságfejlesztő tényezőnek, nem csupán turisztikai látványosságnak.