A szerencsejáték-termek egyre meghatározóbb elemei a romániai nagyvárosok városképének. Egy friss elemzés – amelyet a digitalmint.ro készített 2025-ös GPS-adatok alapján – feltérképezte, hogyan oszlanak el ezek a létesítmények az ország tíz legnagyobb városában, és milyen mintázatok figyelhetők meg terjedésük mögött.
Országos szinten Bukarest áll az élen, mintegy 398 működő egységgel, ami körülbelül egy terem 4300 lakosra. A legnagyobb sűrűséget azonban Craiova mutatja, ahol egy egység mindössze 2700 lakosra jut. Iași és Kolozsvár szintén a lista élmezőnyében szerepelnek, mind az abszolút számokat, mind az arányokat tekintve.
Marosvásárhely sem marad el jelentősen: a városban 31 aktív szerencsejáték-helyszínt azonosítottak, ami nagyjából egy egységet jelent 3700 lakosra vetítve. Külön figyelmet érdemel, hogy ezek közül 11 a Tudor városrészben található, amely a legnépesebb lakónegyed. Területarányosan ugyanakkor a belváros a legsűrűbb, ahol öt ilyen egység működik viszonylag kis területen.
Az elemzés rámutat egy országosan megfigyelhető tendenciára: a szolgáltatók elsősorban a nagy gyalogosforgalmú központi övezetekben jelennek meg a láthatóság és a turistaforgalom miatt, illetve a sűrűn lakott lakónegyedekben, ahol stabil ügyfélkörre számíthatnak. Gyakran jelen vannak pályaudvarok, piacok és autóbusz-állomások közelében is.
Pozitív ellenpéldaként Nagyvárad említhető, ahol már 2017-ben korlátozták a szerencsejáték-termek működését a történelmi belvárosban szigorú városrendezési szabályokkal. Ennek eredményeként a fő sétálóövezet teljesen mentes maradt az ilyen jellegű létesítményektől, és a modell más városok számára is iránymutatóvá vált.
A kutatás készítői szerint a szerencsejáték-ipar terjedése nem véletlenszerű: szorosan követi a népsűrűséget, a városi mozgásmintákat és a társadalmi sérülékenységgel jellemezhető területeket. Ezek a tényezők együtt kedvező feltételeket teremtenek az ágazat további növekedéséhez.