Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is – írta hétfőn a magyarországi választások eredményeiről a Facebookon Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
A tömbmagyar erdélyi megyét vezető politikus szerint a magyarországi választások eredménye sok erdélyi magyar számára nem egyszerű politikai hír volt, hanem „valódi trauma”, amit komolyan kell venni.
Szerinte ennek gyökerei a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásig nyúlnak vissza, és ezt „a történelmi hibát” igyekezett 2010 után, első intézkedései között orvosolni Orbán Viktor és a Fidesz. „Ezért Erdélyben az Orbán Viktorhoz való viszony máig nem ugyanaz, mint Magyarországon” – mutatott rá Bíró Barna Botond.
Aláhúzta: az erdélyi magyarság számára az elmúlt másfél évtized nemcsak politikai időszak volt, „hanem egy meghatározó nemzetpolitikai korszak: állampolgárság, szimbolikus jóvátétel, intézményépítés, valamint egyházi, oktatási, kulturális és közösségi támogatások sora”. „Mindez kilépett a rövid távú politikai ciklusok logikájából, és egy olyan, nehezen visszafordítható közpolitikává vált, amely a Kárpát-medence magyar közösségeit egyre inkább egységes térben kezeli. Ez nemcsak politikai lojalitást, hanem erős érzelmi kötődést is kialakított” – írta.
Ma nem az a kérdés, kinek volt igaza a kampányban, hanem hogy ki képviseli felelősen az erdélyi magyar érdekeket az új helyzetben – húzta alá. Hozzátette: az RMDSZ-nek nem egy adott párthoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell intézményes kapcsolatot fenntartania. „Ez nem árulás. Ez kötelesség” – húzta alá.
„Az RMDSZ felhatalmazását az erdélyi magyar közösségtől kapta, és elsősorban ennek a közösségnek tartozik felelősséggel. Árulás az lenne, ha sértettségből, párthűségből vagy múltbeli lojalitásból nem ülne le az új magyar kormánnyal, amely a következő évek nemzetpolitikai döntéseit hozza meg. Árulás az lenne, ha az erdélyi magyar iskolák, egyházak, kulturális intézmények és közösségi ügyek jövőjét pillanatnyi érzelmeknek rendelnénk alá” – fogalmazott bejegyzésében Bíró.
Úgy értékelt, hogy az erdélyi magyar közösség politikai sikerének egyik kulcsa mindig az volt, hogy a létfontosságú kérdésekben képes volt egységet mutatni.
„Kisebbségi közösségként nem engedhetjük meg magunknak a végletes megosztottság luxusát. A politikai cselekvés mércéje nem az ideológiai tisztaság, hanem a közösségi érdek: az identitás megőrzése, az intézmények fenntartása, valamint a demográfiai és gazdasági megerősödés feltételeinek biztosítása” – fogalmazott.
Úgy vélte, az erdélyi magyar érdekképviselet „nem omlik össze” attól, hogy Magyarországon kormányváltás történt, hiszen Erdély mindig is olyan tér volt, ahol különböző politikai és kulturális logikák találkoztak, és ebben a közegben sajátos módon szervezte meg életét. Ugyanakkor „nem kell szégyellni a hálát”, de az nem jelenthet politikai vakságot. „Lehet köszönetet mondani a múltért, és közben tárgyalni a jövőről. Ez nem köpönyegforgatás, hanem felelős közösségszolgálat” – értékelte Biró.
Harmadik szempontként megjegyezte: „most higgadtságra van szükség, nem sértődöttségre”.
„Az új kormányt nem előre kell megítélni, hanem a konkrét döntései alapján: megmarad-e a külhoni magyar intézmények támogatása, lesz-e érdemi párbeszéd az RMDSZ-szel, tiszteletben tartják-e az erdélyi magyar közösség döntéseit, és folytatódik-e a nemzet határokon átívelő összetartása” – fogalmazott bejegyzésében Biró Barna Botond. MTI