Ami nyolc évvel ezelőtt még csupán üres mezőgazdasági terület volt Kínában, mára a bolygó egyik legmodernebb és legtechnológiaibb városává vált: Xiong’an. A Pekingtől mintegy 100 kilométerre fekvő település nem csupán egy urbanisztikai projekt, hanem egy hatalmas kísérlet arra, hogyan nézhet ki az emberi civilizáció jövője.
Miért építették fel Hsziungant?
A város létrehozásáról szóló döntés a Beijing túlzsúfoltságára adott válaszként született meg. A kínai vezetés ahelyett, hogy egy már közlekedési dugóktól és szennyezéstől szenvedő metropoliszt próbált volna „megjavítani”, inkább egy teljesen új, technológiai alapokra épülő várost hozott létre.
A cél egy olyan 21. századi város felépítése volt, ahol az infrastruktúra és a mesterséges intelligencia együtt fejlődik.
A város „agya”: az Urbanisztikai Számítási Központ
A hagyományos városoktól eltérően, ahol a különböző rendszerek – például a vízellátás, az elektromos hálózat vagy a közlekedés – egymástól elkülönülten működnek, Hsziunganban minden egyetlen központi rendszerhez kapcsolódik: az Urbanisztikai Számítási Központhoz.
- Valós idejű megfigyelés: több mint 33 milliárd adatbejegyzést gyűjtenek folyamatosan szenzorok segítségével, amelyek figyelik többek között a csővezetékek nyomását és a levegő minőségét.
- Prediktív karbantartás: a rendszer nem csupán reagál a problémákra, hanem előre jelzi azokat. Például képes napokkal korábban észlelni, ha egy vízvezeték meghibásodás előtt áll, így a javítások még a lakosság zavarása nélkül elvégezhetők.
Digitális infrastruktúra és „digitális ikrek”
Hsziungan számos forradalmi mérnöki megoldást alkalmaz.
- Digitális utak: több mint 500 kilométernyi útszakaszt láttak el intelligens szenzorokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a közlekedési lámpák valós időben alkalmazkodjanak a forgalomhoz. Így a közlekedés a sofőrök igényeihez igazodik, nem fordítva.
- Digitális ikerváros: a város egyszerre létezik fizikai és virtuális formában. Minden új fejlesztést – például egy lakónegyed építését – először a digitális modellben tesztelnek, hogy felmérjék annak hatását az erőforrásokra és az infrastruktúrára.
Hatalmas beruházás
Kína 2026-ig több mint 120 milliárd dollárt, vagyis mintegy 860 milliárd jüant fektetett a projektbe, miközben a hosszú távú beruházások értéke meghaladhatja az 500 milliárd dollárt is.
A városnak már több mint egymillió lakosa van, és fontos központjává vált a Pekingből kitelepített technológiai vállalatoknak és pénzügyi intézményeknek.
Modell lehet a világ számára
Hsziungan nem csupán kínai projekt: a pekingi vezetés a Belt and Road Initiative keretében a világ más részein is alkalmazható mintaként tekint rá.
Az üzenet egyértelmű: a jövő városai nem egyszerűen lakóhelyek lesznek, hanem intelligens rendszerek, amelyek képesek tanulni, alkalmazkodni és önállóan irányítani működésüket a lakók életminőségének javítása érdekében.