Romániában 2024-ben ismét emelkedett a csecsemőhalandóság, miután az elmúlt évtizedben csökkenés, majd stagnálás volt megfigyelhető. A negatív országos rangsor élén Maros megye áll, ahol ezer élveszületésre 13 egyéves kor alatti gyermekhalálozás jutott. Országos szinten a mutató 6,6 ezrelékre nőtt a 2023-as 5,6 ezrelékről, miközben az Európai Unió átlaga 3,5 ezrelék.
A Salvați Copiii România szervezet adatai szerint tavaly 952 gyermek halt meg Romániában, mielőtt betöltötte volna az egyéves kort. A halálesetek közül 220 légzőszervi megbetegedésekhez kapcsolódott, 208 esetet kromoszóma-rendellenességek és veleszületett fejlődési rendellenességek okoztak, míg 33 gyermek fertőző vagy parazitás betegségek következtében hunyt el.
A szervezet szerint ezeknek az eseteknek jelentős része megelőzhető lenne, ha a várandós nők és az újszülöttek gyorsabban jutnának egészségügyi ellátáshoz, illetve ha a szülészetek megfelelő felszereltséggel rendelkeznének.
Az elemzés rámutat arra is, hogy Románia továbbra is az Európai Unió azon országai közé tartozik, amelyek GDP-arányosan a legkevesebbet fordítják egészségügyre. 2024-ben az ország a GDP 5,2 százalékát költötte erre a területre. Összehasonlításképpen Ausztria 9,5 százalékot fordított egészségügyre, ahol a csecsemőhalandóság 3,1 ezrelék volt, vagyis több mint kétszer alacsonyabb, mint Romániában. Csehország és Horvátország egyaránt a GDP 9 százalékát költötte egészségügyre, Franciaország pedig 8,9 százalékot.
Ebben az összefüggésben Romániában 35 szülészet és gyermekgyógyászati kórház sürgős támogatást kért 2026-ra orvosi felszerelések beszerzésére, valamint felújítási és korszerűsítési munkálatokra. Az orvosok többek között újraélesztőasztalokat, inkubátorokat, pulzoximétereket, fototerápiás lámpákat és légzéstámogató berendezéseket igényeltek, a szükséges beruházások összértéke pedig meghaladja a 3 millió eurót.