Marosszentgyörgy önkormányzata nemrég elfogadta a község 2026-os bevételi és kiadási költségvetését a 23-as számú határozattal. A dokumentumot a jelen lévő 15 önkormányzati képviselő egyhangúlag megszavazta, ellenszavazat és tartózkodás nélkül; a testület két tagja hiányzott.
A nyilvánosságra hozott határozatból kiderül, hogy a helyi költségvetés bevételi oldala 50,647 millió lej, míg a kiadási oldal 51,174 millió lej. A 527 ezer lejes hiányt – amely a fejlesztési szekció deficitjét jelenti – az előző évek többletéből fedeznék. Emellett a saját bevételekből részben vagy teljesen finanszírozott intézmények költségvetését 350 ezer lejben állapították meg, ugyanekkora bevételi és kiadási összeggel. A dokumentum említi továbbá a korábbi évekből származó 3267,81 lejes többlet átvételét is.
És nagyjából itt véget is ér minden konkrét információ.
A hivatalosan közzétett határozatból ugyanis semmi nem derül ki arról, hogy pontosan mire költi el az önkormányzat az 51 millió lejt. A részletek állítólag mellékletekben szerepelnek – ezt maga a határozat is egyértelműen rögzíti –, csakhogy ezek a mellékletek nem kerültek fel a nyilvános dokumentumok közé.
Az 1., 2., 3., 5. és 8. cikkely különféle mellékletekre és al-mellékletekre hivatkozik: ezek tartalmazhatnák a bevételi források részletezését, a kiadások fejezetenkénti bontását, a beruházási listát vagy az alárendelt intézmények költségvetéseit. A gond csak az, hogy a határozat szerves részét képező 11 mellékletből egyetlenegy sem érhető el a lakosság számára.
Így a község lakói semmit nem tudhatnak meg az önkormányzat prioritásairól. Nem derül ki, mennyi pénz jut oktatásra, útkarbantartásra, víz- és csatornahálózatra, köztisztaságra, szociális ellátásra vagy kulturális programokra. Ugyanúgy homályban maradnak a személyzeti kiadások és az idei beruházási tervek is. A bevételek forrásairól sincs részletes tájékoztatás.
Mindez nemcsak a transzparencia hiányát jelenti, hanem jogi kérdéseket is felvet.
A helyi közpénzügyekről szóló 273/2006-os törvény – amelyre maga a határozat is hivatkozik – részletes és átlátható költségvetési tájékoztatást ír elő. Ugyanez vonatkozik az 52/2003-as, a döntéshozatali átláthatóságot szabályozó törvényre is. Egy olyan határozat, amely kimondja, hogy a mellékletek annak szerves részét képezik, de ezeket nem teszik közzé, gyakorlatilag hiányos dokumentumnak tekinthető a nyilvánosság szempontjából.
Ennek ellenére a jelen lévő önkormányzati képviselők mind megszavazták a költségvetést – ahogyan az korábban is történt. Marosszentgyörgyön ugyanis nem ez az első eset, hogy a fontos döntések mellékletek nélkül kerülnek nyilvánosságra. Sőt, inkább ez tűnik a szabálynak.
A kérdés csak az: vajon a költségvetés már nem a polgárok ügye?