Maros megye székelyföldi részén nagyméretű, faragott vagy festett fakapuk láthatók, amelyek igazi kulturális örökséget jelentenek az itteni magyarság számára. A legrégebbi székelykapu Mikházán épült 1673-ban, az egykori ferences kolostor bejáratát jelölve. Ezt az idők múlásával egy újabb kapu váltotta fel.
A magyar néprajzi szakirodalom a székelykapukat olyan fából készült, három függőleges oszlopból álló kapukként határozza meg, amelyeket felül egy zsindellyel fedett vízszintes gerenda köt össze. Az oszlopok két kaput fognak közre, a kisebbik kapu az emberek bejutására szolgál, míg a nagyobbik kapu a szekerek részére lett kialakítva. A XVII. századtól kezdődően egy galambdúcot is megfigyelhetünk a kapuk felett.
A kapuk díszítésére használt faragott motívumok nem véletlenszerüek, hanem a ház védelmét szolgálják. A leggyakoribb motívumok a virágok (különösen a tulipán), a madarak, a nap, a hold és a csillagok, valamint az élet faja.
Az elmúlt években a székelykapu státuszszimbólummá vált a magyar közösségekben, idén októberben pedig a híres lángossal együtt felkerült a Hungarikumok listájára, ami azt jelzi, hogy különleges nemzeti értéket képvisel a magyar nép számára.
Visit Mures/Fotó: Rab Zoltán, Barabási Attila-Csaba, Bálint Zsigmond