Cod MFC: 13240004
Az RMDSZ mindig is a munkavállalók és munkaadók érdekeit tartotta szem előtt, és továbbra is azon fog dolgozni, hogy a gazdasági környezet stabilabb és kiszámíthatóbb legyen mindenki számára. Villáminterjú Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőjelöltjével a részmunkaidő méltányos adózására vonatkozó törvényjavaslatról.
-Múlt héten iktatták azt a törvénytervezetet, amely eltörölné a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó többletadót. Miért tartották fontosnak ezt a lépést?
-Meggyőződésünk, hogy a munkavállalást támogatni kell, nem pedig akadályozni. Az államnak nem az a feladata, hogy a tisztességes munkavállalókat és a munkaadókat büntesse, hanem hogy olyan szabályokat hozzon, amelyek élénkítik a gazdaságot, növelik a munkavállalói kedvet és támogatja a munkaadókat. Pont ennek mond ellent az a két évvel ezelőtt bevezetett módosítás, ami többletadóval sújtotta azokat a munkaadókat, akik részmunkaidős munkaerőt foglalkoztattak. Az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet célja, hogy visszaállítsa a normalitást. Azt szeretnénk, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott személyek után a vállalkozó a munkabérük alapján fizessen járulékot, ne pedig 8 órás minimálbér után. Ez egy igazságosabb és méltányosabb rendszer lenne mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára.
-Két éve van érvényben, hogy a részmunkaidő után is hiába kevesebb a fizetés, mint az országos minimálbér, mégis ennek az értékére kell illetékeket befizetni. Milyen hatása volt ennek a részmunkaidő piacára?
-Az akkor bevezetett változtatásnak rendkívül negatív hatása volt. Az, hogy a részmunkaidős dolgozók után is annyi adót kellett fizetni, mint egy 8 órás állás után, hatalmas terhet rótt a munkaadókra, különösen a kis- és közepes vállalkozókra. Ennek következtében csak 2022 augusztusában 110.000 részmunkaidős szerződést bontottak fel. Az országos statisztikák szerint a munkaadók körülbelül 50%-a megszüntette a részmunkaidős pozíciókat, 20%-uk teljes munkaidőre alakította át ezeket, míg csupán 30%-uk vállalta, hogy fedezi a megnövekedett költségeket.
-Kiket érintett a leginkább?
-A legnagyobb vesztesek azok voltak, akik számára a részmunkaidő jelentette a megoldást, az anyagi bevételek kiegészítését. Gondoljunk például egy kismamára, aki gyermeke óvodai tartózkodása alatt 4 órában dolgozik, hogy kiegészítse a családi jövedelmet. Vagy vegyük a küldeménykihordókat, takarítókat, akik szintén napi néhány órát dolgoznak. Ezek az emberek – abban a pár szabad órában – dolgozni szeretnének, tisztességesen, becsületesen, mégis az állam megfosztja őket ettől a lehetőségtől, mert azt feltételezi róluk, hogy biztosan ledolgozzák a nyolc órát, csak nem akarnak adót fizetni. A munkaadó pedig úgy dönt, hogy nem veszi fel őket, hiszen nem termelik meg a fizetésük után járó adót, a ráfizetést pedig egyik fél sem vállalhatja. Így feketézésre vagy munkanélküliségre kényszeríti az állam a saját polgárait. Holott az államnak pont az a feladata, hogy kifehérítse a gazdaságot, szigorúbban ellenőrizze az ügyeskedőket. Az semmiképpen sem feladata, hogy a jóhiszemű, becsületes embereken akarja behajtani az állami pénzhiányt.
-Mit javasol az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet?
-A mi javaslatunk egyszerű: a részmunkaidőben dolgozók után fizetendő járulékokat a tényleges munkabér alapján kellene meghatározni, nem pedig a teljes minimálbér alapján. Ez visszaállítaná a normalitást, és jelentős terhektől szabadítaná meg a munkaadókat. A részmunkaidő nagyon jó lehetőség az embereknek, különösen azoknak, akik nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. A részmunkaidő biztosítása a gazdaság számára is előnyös, hiszen növeli a foglalkoztatottságot és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket.