Erdély egyik legszebb természeti csodája a Gyilkos-tó, ami a fölé emelkedő Kis-Cohárd, Nagy-Cohárd, Gyilkos-hegy és a Likas-csúcs szikláinak együttesével páratlan természeti szépségű vidéket alkot.
A Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Hagymás-hegységben fekvő tó 1837-ben keletkezett: a rozsdás, vörös víztükörből kibukkanó, megkövesedett fatörzsek egészen különös, misztikus hangulatot kölcsönöznek neki.
A Gyilkos-tó keletkezése
A nagy esőzések hatására a keletre fekvő Gyilkos-kő oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának, amely több patak, a Likas-, a Vereskő-, a Lóhavas-, a Juh-, és a Cohárd-patak folyását is elzárva kialakította a Gyilkos-tavat.
Első felmérésekor, 1859-ben 32 hektárnyi volt a területe, de a felületi felszíne, mélysége és víztömege fokozatosan csökken. A megfigyelések szerint évi 4,88 cm hordalék kerül bele, ennek következtében 2080-ra, 60 év múlva teljesen eltűnhet, amennyiben nem tisztítják ki a medrét.