A marosvásárhelyi református Vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található. Hossza 57, a főhajó magassága 12 méter. A templomot a 14. században a ferences barátok építették, akik rendházuk mellett egy ezer férőhelyes zarándoktemplom építését tűzték ki célul. A késő gótika egyik remekművének építését Mátyás király halálának évében, 1490-ben fejezték be. Északon a ma is meglévő gótikus ívű kapun keresztül lehetett átjárni a kolostorba. A 16. században Marosvásárhely népe a reformáció oldalára állt és a vártemplom 1557-1559 között a reformátusok tulajdonába került. A kolostorban már 1557-ben elkezdődött a református egyházi oktatás. A református vártemplom születésnapját 1559. november 1-jére teszik, ugyanis a vásárhelyi zsinat ekkor fogadta el Kálvin János úrvacsoratanát és a reformáció helvét irányzatát.
A templomot nem kímélték a háborús dúlások, 1602-ben Basta csapatai égetik fel, 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685-93 között részben helyreállították. 1785-1791 között a templom belseje nagy átalakulásokon megy keresztül, amelyeket a bécsi származású Anton Türk építőmester vezet. 1789-ben építik barokk orgonáját. Az orgonaépítő Johann Brause brassói mesterember, az aranyozást és festést Papp Márton végezte. A szószéket és koronáját 1841-ben gr. Teleki Ferenc, a könyvtáralapító Teleki Sámuel fiának tervei alapján készíti el Erdélyi János asztalos. A díszes úrasztal Zalányi György megrendelésére, szintén helybeli, Bertók György asztalos munkája 1841-ből. A templom négy fiatornyos tornya 66 méter magas. Már az 1600-as évek elején óra működött a toronyban. A toronyba vezető lépcsőket a székely ezermester Bodor Péter készítette. 1892-ben órát szereltek a toronyba, mely harangütéssel jelezte az idő múlását. Az órát a dél magyarországi Müller Benedek órásmester készítette. A toronyóra hetven évig nem működött, 1972-ben javította meg Sántha Pál csittszentiváni lakos. A torony 16 mázsás harangját 1834-ben Andrásofszki János és Dániel Kolozsváron öntötték. Az 1972-ben készült kisharang 603 kg-os.
A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond. Ez utóbbi, mint Erdély első fejedelme, 1568. január 6-13-i tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot itt erősítette meg 1571. január 6-án. Itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet 1707. április 8-án.