Érintetlen kriptát és Árpád-kori maradványokat is találtak a régészek Gyulakután

Bethlen Gábor konstantinápolyi követének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg Gyulakután, a református templom szentélyében végzett ásatások során – közölte az Erdélyi Református Egyházkerület portálja, a Református.ro. A 4,3 méter hosszú, 2,7 méter széles, 2,3 méter belmagasságú, 70 centiméter vastag téglafalakkal körbevett boltozatos kriptát – a jelek szerint – nem bontották ki azóta, hogy két felnőtt férfit, három felnőtt nőt és öt gyermeket temettek bele. Az ő maradványaik kerültek most elő az ásatások során. Gál Szilárd, a Maros Megyei Múzeum régésze az MTI-nek elmondta: a jelek arra utalnak, hogy a Küküllő vagy a környező patakok áradásakor a kripta a mennyezetéig megtelt vízzel. Így az oda eltemetettek maradványait és a velük eltemetett ékszereket a kriptában lerakódott 60-70 centiméter vastag iszaprétegből kaparták most elő. A régész elmondta: egy olyan karikagyűrűt találtak, amelybe Szövérdi Gáspár János feleségének, Bethlen Zsófiának a neve van belevésve. Emellett további három aranygyűrű és egy arany ruhadísz került elő az iszapból.

A történészek előtt ismert volt az a tény, hogy a Bethlen Gábor bizalmasának számító Szövérdi Gáspár János a gyulakutai Lázár János özvegyét, Safarith Krisztinát feleségül véve alapozta meg a vagyonát. Bethlen Zsófia a követ második felesége volt. Szövérdi Gáspár János és Bethlen Zsófia neve a műemléktemplom kazettás mennyezetének az egyik kazettáján is szerepel. A mennyezetet ugyanis az ő támogatásukkal készítették 1625-ben. Bethlen Zsófia jegygyűrűje vezette a régészeket arra a következtetésre, hogy a Szövérdi család tagjai nyugszanak a kriptában.Az ásatásokat a műemléktemplom tervezett helyreállítása tette szükségessé.

A javítási munkálatok miatt a gyülekezet a kultúrotthonban tartja az istentiszteleteket és egyéb alkalmakat. Kulcsár-Rabocskai Levente lelkipásztor kiemelte a polgármesterük, a gyülekezet gondnokának segítségét a helyzet megoldásában, és elmondta, örül, hogy így is szép számban jelennek meg a hívek az istentiszteleteken. A konfirmációt augusztusra halasztották, de július végéig szeretnék a templom belső részét annyira rendbe tenni, hogy lehessen istentiszteletet tartani.

A feltárások a lelkipásztort is meglepték: Idevalósi vagyok, ismertem a legendákat Gyulakután, hogy van egy alagút a templom alatt. Négy helyen ástak le a régészek, három pontot ők, egyet mi választottunk ki a legenda szerint. Ott kapták meg a kripta falát.”

A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne. A templomjavításra adakozók neveit külön anyakönyv őrzi majd.

Az ásatások során egy kisebb, Árpád-kori templom alapját is feltárták.

(Fotók: reformatus.ro)