A Marosvásárhely körüli nyolc község – Koronka, Jedd, Marosszentgyörgy, Marosszentanna, Maroskeresztúr, Kerelőszentpál, Nyárádszentbenedek és Dózsa György község – 2025-ben összesen mintegy 212,8 millió lejt költött el. Összehasonlításképpen: Marosvásárhely költségvetése 671,6 millió lej volt, tehát a nyolc község együtt nagyjából a város büdzséjének egyharmadát használta fel. A nyolc település összlakossága közel 48 800 fő.
Nagy különbségek a költségvetésekben
A legnagyobb költségvetéssel Maroskeresztúr (47,32 millió lej) és Marosszentgyörgy (44,79 millió lej) rendelkezett – ezek a legnépesebb községek is.
A legkisebb község, Dózsa György község (3101 lakos) mindössze 8,53 millió lejt költött, míg Nyárádszentbenedek 12,8 millió lejt.
Többlet vagy hiány?
A nyolc község közül hat többlettel zárta az évet.
A legnagyobb többlet Jeddnél volt (3,22 millió lej), utána Koronka (2,79 millió) és Nyárádszentbenedek (1,81 millió).
Két község többet költött, mint amennyi bevétele volt:
Maroskeresztúr: 1,37 millió lej hiány
Kerelőszentpál: 1,15 millió lej hiány
Egy főre jutó kiadások
Lakosonként a legtöbbet Jedd költötte (kb. 5809 lej/fő), utána Kerelőszentpál (5274 lej/fő) és Marosszentgyörgy (4623 lej/fő).
A legkevesebbet Dózsa György község (2751 lej/fő) és Nyárádszentbenedek (2951 lej/fő).
Mire ment el a pénz?
Közlekedés és utak
Négy községben ez volt a legnagyobb kiadási tétel.
Kerelőszentpál a költségvetés 41%-át fordította utakra.
Marosszentgyörgy költötte a legtöbbet összegben (14,24 millió lej).
Maroskeresztúr és Marosszentanna is jelentős összeget szánt erre.
Ezzel szemben Dózsa György község és Nyárádszentbenedek alig költött közlekedésre.
Környezetvédelem (szemétszállítás, csatornázás)
Ez volt a fő prioritás Jeddnél, ahol a költségvetés közel fele erre ment el.
Nyárádszentbenedek esetében is ez állt az első helyen.
Önkormányzati működés (adminisztráció)
Aránya 13–32% között mozgott.
A legnagyobb arányban Dózsa György község költött erre (közel a büdzsé harmada), ami azt mutatja, hogy egy kis településen az állandó működési költségek nagyon megterhelik a költségvetést.
Oktatás
A legtöbbet Maroskeresztúr fordította oktatásra (arányban és összegben is).
Dózsa György községben is magas volt az arány.
Ezzel szemben Jedd és Koronka jóval kevesebbet költött iskolákra.
Szociális ellátás
Itt kisebbek a különbségek, de összegben Marosszentgyörgy és Maroskeresztúr költött a legtöbbet.
Lakhatás és közszolgáltatások (közvilágítás, vízellátás stb.)
Ebben Koronka és Nyárádszentbenedek fordított nagyobb összegeket fejlesztésekre.
Kultúra és sport
A legtöbbet Marosszentgyörgy és Maroskeresztúr költötte erre, míg Dózsa György község és Nyárádszentbenedek nagyon keveset.
Honnan jött a pénz?
A legtöbb község bevételeinek jelentős része állami támogatásból származott.
Koronkánál viszont a jövedelemadóból visszaosztott összegek jelentették a fő bevételi forrást, ami erősebb helyi adóalapra utal.
Dózsa György község és Nyárádszentbenedek esetében jelentős bevétel származott „egyéb pénzügyi műveletekből”, ami valószínűleg hitelt vagy más pénzügyi megoldást jelent.