Évente több mint 23 ezer tanuló hagyja ott idő előtt az iskolát, legtöbben vidékiek
Évente több mint 23 ezer tanuló hagyja ott idő előtt az iskolát, legtöbben vidékiek

Évente több mint 23 ezer tanuló hagyja ott idő előtt az iskolát, legtöbben vidékiek

Évente több mint 23.000 tanuló hagyja ott idő előtt az iskolát – derül ki a Bukaresti Egyetem által az Amerikai-Román Kereskedelmi Kamara (AmCham Románia) számára készített Az iskolaelhagyás gazdasági hatása Romániában című elemzésből.

A sajtónak is bemutatott elemzés szerint Romániában a legmagasabb a tanulmányaikat idő előtt megszakítók aránya az Európai Unióban; 2023-ban a tanulók 16,6 százalékát érintette a lemorzsolódás jelensége.

Tavaly a vidéki településeken élők körében volt a legmagasabb, 27,5 százalékos a lemorzsolódási arány, ami jelentős oktatási problémákra utal. Ezzel szemben a kisvárosokban és külvárosokban ennél jóval alacsonyabb, 14,3 százalékos volt a lemorzsolódási arány, míg a nagyvárosokban mindössze 3,3 százalékos – mutat rá az elemzés.

Ugyanakkor Romániában a legalacsonyabb a felnőttoktatásban részt vevők aránya is az EU-ban: a 25-64 évesek közül 2020-ban 1 százalék, 2022-ben 5,7 százalék, 2023-ban pedig 6,7 százalék vett részt tovább- vagy átképzéseken.

Az iskolaelhagyásnak hosszú távú következményei vannak: egy ilyen személy élete során megközelítőleg átlagban 190.000 euróval keres kevesebbet érettségi oklevelet szerző társainál. „Ez pedig nemcsak egy szám, ez az elszalasztott lehetőségek, a kiaknázatlan lehetőségek története” – mutatott rá Elisabeta Moraru, az AmCham Románia igazgatótanácsának tagja és az AmCham oktatási munkacsoportjának elnöke az intézmény közleménye szerint.

A jelenség Románia gazdaságára is negatív hatással van, az elemzés szerint ugyanis az iskolát a vizsgált időszakban (2005-2013 és 2016-2024 között) elhagyó személyek élethosszig tartó költségei összesen 107 milliárd euróra rúgnak, ami Románia éves GDP-jének (becslések szerint 300 milliárd euró) mintegy 35,67 százalékát teszi ki.

A 12 vizsgált közösségben az éves költségek megközelítőleg 2,3 milliárd eurót tesznek ki, ami a GDP 0,77 százalékának felel meg. Az utóbbi 11 évben ez 15,7 milliárd eurós költséget jelent, azaz a GDP-nek megközelítőleg az 5,23 százalékát – mutat rá az elemzés.
AGERPRES