Skip to content
Pontmaros
Menu
  • Főoldal
  • Fehér Pont
  • Fekete Pont
  • Made in Maros megye
  • A múltból
  • punctul.ro
  • Kapcsolat – Reklám
Menu

Felmérés: a székelyföldi magyarok alulreprezentáltak az állami intézményekben, és kevesebbet keresnek, mint a románok

Posted on 11 July 201911 July 2019 by mirceabarbul

Friss kutatási eredmények szerint Székelyföldön a magyar nemzetiségűek alulreprezentáltak a kormánynak alárendelt intézményekben, és kevesebbet is keresnek, mint a román nemzetiségűek. 

A Székelyföldi Közpolitikai Intézet által végzett kutatásokat Sepsiszentgyörgyön mutatták be egy konferencia keretében, melyről a szervező intézet szerdán számolt be közleményében. 
    Székely István Gergő szociológus, a közpolitikai intézet kutatási igazgatója egy olyan kutatás előzetes eredményeit ismertette, melynek során a Kovászna megyei közszférában vezető tisztséget betöltő (vagyonnyilatkozat közzétételére kötelezett) 5002 személy vagyonnyilatkozatát dolgozták fel statisztikai módszerekkel. 
    Az adatokból kiderült: a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyében a magyarok jelentősen alulreprezentáltak a kormánynak alárendelt (dekoncentrált) intézmények minden típusában. A védelmi minisztériumhoz tartozó egységek vezetésében egyáltalán nem kimutatható a jelenlétük, a belügyi szervekben 10 százalékos, a prefektusi hivatalban 15-20 százalékos az arányuk. Ezzel szemben a többnyire magyar választott vezetők által irányított helyi önkormányzatokban és az oktatási intézményekben nagyjából visszatükröződnek a lakossági etnikai arányok, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményekben a magyarok enyhe felülreprezentáltsága rajzolódik ki. 
    A kutatási eredmények a románok egyértelmű előnyét rajzolják ki a jövedelmek terén is. “A kutatásban több, az átlagbérhez viszonyított jövedelmi sávot alakítottunk ki. (.) A felsőbb jövedelmi sávokban egyértelműen a románok túlsúlya rajzolódik ki” – idézte a közlemény az igazgatót. Székely István Gergő hozzátette: vélhetően a keresetekkel áll összefüggésben az a tény, hogy a románok körében az eladósodottság mértéke is lényegesen magasabb. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a közszférában dolgozó románok személygépjárművei átlagosan két évvel újabbak a magyarokéinál. A magyarok csupán az ingatlan-, elsősorban telekvagyon tekintetében vannak enyhén jobb helyzetben. 
    Csata Zsombor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Marosvásárhelyen vizsgálta meg a közigazgatási elit helyzetét a vagyonnyilatkozatok alapján. 
   Megállapította: míg a város lakosságának 45 százalékát teszik ki a magyarok, a közszférához tartozó intézmények vezetőségében a magyarok aránya nem éri el a húsz százalékot. “Egy marosvásárhelyi magyarnak kétszer-háromszor kisebb az esélye olyan pozícióba kerülni, amelyre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik, mint egy románnak” – állapította meg a kutató. 
    Nagyon alacsony a magyarok aránya a Belügyminisztérium alkalmazottai körében, a védelmi egységekben, az igazságügy intézményeiben. Magasabb a helyi és a megyei tanácsnak alárendelt szervezetekben, a környezetvédelmi, egészségügyi és az oktatási minisztérium intézményeiben, de itt sem közelítik meg a lakossági arányt. A kutatás azt is kirajzolta, hogy ott vannak inkább magyar vezetők, ahol alacsonyabbak az átlagbérek: a szociális szolgáltatásokban, kulturális intézményekben, oktatásban. Ez magyarázza azt a 15 százalékos bérhátrányt is, ami a magyar vezetőkre és köztisztviselőkre általában jellemző a románokhoz képest.
    Csata Zsombor korábbi kutatásokra is hivatkozva kijelentette, hogy folyamatosan romlanak az erdélyi magyarok társadalmi pozíciói, és ez a jövedelmekben is megmutatkozik. Megjegyezte: a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó romániai szabályozás a legszigorúbbak közé tartozik az EU-ban. E nyilatkozatok nyilvános közzététele kötelező, és e dokumentumok tartalmilag is jó alapot nyújtanak a tudományos hipotézisek ellenőrzésére és a közpolitikai kérdések vizsgálatára. 
    A Székelyföldi Közpolitikai Intézetet (SZKI) 2017-ben hozták létre, az Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökévé választott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kezdeményezésére. A kormányzattól független alapokon működő kutatóintézet fő célja olyan szakmai háttéranyagok kidolgozása, amelyek elősegítik a székelyföldi önkormányzatok közpolitikai céljainak megvalósítását. Az intézet sepsiszentgyörgyi székhellyel és nyárádszeredai munkaponttal működik. 

(MTI, Fotó: SZKI)

Post navigation

← Leállt az egészségügyi rendszert kiszolgáló informatikai platform
Idén is augusztus első szombatján találkoznak a bözödújfalusiak →

Novemberi forgalom

                    117.194 egyedi látogató

Fehér Pont

  • Fehér pont a duális oktatási kampusznak, amely átformálja a középiskolai és egyetemi technológiai oktatást
  • Fehér pont a megújult marosvásárhelyi Igazságügyi Palotának

Fekete Pont

  • Fekete pont, amiért egyre több vad- és háziállat kóborol Marosvásárhelyen
  • Fekete pont minden olyan olyan Maros megyei intézmény számára, amely nem regisztrált az elektronikus kormányzati rendszerbe, amely megkímélné a helyi lakosságot a bürokráciától

A nap kérdése

  • A nap kérdése
  • A nap kérdése
  • A nap kérdése
  • A nap kérdése

A múltból

  • Fénykép a múltból… Marosvásárhely főtere
  • Kép a múltból… Kézdivásárhely 1950-ben
  • Emlék a múltból… Marosvásárhely 1912-ben

Made in Maros Megye

  • A bécsi Johann Strauss Együttes karácsonyi gálakoncertje visszatér Marosvásárhelyre
  • 19 éremmel sziporkáztak a szinkronúszó lányok
  • Jövő héten indul a síszezon Szovátán
  • Változások a Dózsa György utcai forgalomban: megnyitnak egy sávot a központtól az állomásig; a Rodnei ismét egyirányúvá válik
  • A gyulakuti László Mátyás kezdőként lépett pályára a győztes U17-es labdarúgó-válogatottban
© 2023 Pontmaros | Powered by Minimalist Blog WordPress Theme