Kelet-Erdélyben, az ország közepén található Hargita megye minden bizonnyal Románia egyik leglátványosabb megyéje. A rengeteg turisztikai és természeti látnivalóval rendelkező megye tele van belföldi és külföldi turistákkal, különösen a nyári napokon, amikor túrázni lehet, és az egész megyét gyalogos tempóban lehet felfedezni.
Békás-szoros
A Békás-szoros Románia észak-keleti részében található a Nagyhagymás hegységben. Ez az ország egyik legszebb látogatható hegyszorosa. A Békás-patak által kivájt sziklaszorost a DN12C jelzésű országút szeli át, mely két történelmileg fontos nagyrégió, Erdély és Moldova között teremt országúti kapcsolatot.
A nyomasztó magasságú függőleges falak, a hegyi patakok, a nagyobb és kisebb vízesések, illetve a barlangok képezik a Békási-szoros természeti kincses ládájának gyöngyszemeit. A Békás-szoros felé haladva az út bal oldalán a Tündérkert sziklái kísérnek minket utunkon, ezután pedig rögtön szemünkbe ötlik a csúcson található hatalmas kereszt. Ennek a neve Oltár-kő, magassága 1156 méter, és először brassói szász alpinisták hódították meg 1934-ben.
Szent Anna-tó
A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).
A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.
A kráter pereméről 13 időszakos patak – melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki – táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.
Madarasi-Hargita
A Madarasi-Hargita geológiai szempontból a neogénkori Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni lánchoz tartozik, ezek nagyrészt andezit kőzetekből (láva és piroklaszt folyamok anyagából) kialakult kúpszerű hegyalakzatok, melyek 1.500 és 1.800 m közötti magasságú csúcsokban végződnek. Legmagasabb csúcsa az 1801 méteres Madarasi-Hargita, melyet nemes egyszerűséggel a székelyek szent hegyének neveznek.
Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik nemcsak az egész hegységre, hanem a teljes erdélyi medencére, így a Hargita fennsíkjára, a Libán-tetőre, a Gyergyói- és Görgényi-havasokra, egészen a Fogarasi-havasok csúcsaiig.
A Madarasi-Hargitát Natura 2000-es területté nyilvánították, annak biodiverzitása és élőhelyeinek megőrzése, valamint a közösségi érdekeltségű területek növény- és állatvilágának kedvező állapotban való megtartása érdekében.
A síelők számára népszerű helyszín, melynek sípályái (4,5 km hosszúságúak) 1.500 m és 1.760 m tengerszint feletti magasságban találhatók. A decemberben kezdődő síszezon egészen április közepéig eltarthat.
Jézus Szíve szobor és kilátó a Gordon-tetőn
2011-ben Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Parajd közt található Gordon-tetőn építették fel Kelet-Európa legmagasabb egész alakos Krisztus-szobrát. A Jézus Szívéről elnevezett mintegy 22 méter magas szobor vasból és rozsdamentes acélból készült; felépítésének 200.000 eurós költségét a Farkaslaka község önkormányzata által összegyűjtött adományok fedezték.
A szobor belsejében fémből készített spirális lépcsőszerkezet vezet fel a szobor fejéhez, ahonnan lélegzetelállító kilátás jutalmazza a vállalkozó szelleműeket.
További nevezetességek: https://visitharghita.com