Hogyan hal ki egy városközpont? Pontosan úgy, ahogy a marosvásárhelyi Rózsák tere…

Hogyan hal ki egy városközpont? Pontosan úgy, ahogy a marosvásárhelyi Rózsák tere…

Ha egy település városfejlesztéséről kellene egy kurzust tartani, Marosvásárhely központja egyértelműen egy példa lenne a NEM-re!

Forgalmas, a rossz közlekedésszervezés miatt, a gyalogos vonzerők és a kerékpárutak hiánya… és a lista folytatódik.

Mit tapasztal az a turista, aki végigjárja Marosvásárhely központját?

  • Először is, nem tud könnyen eljutni oda, mert nincs elég parkolóhely, a forgalom pedig pokoli, nem tudja kideríteni, hogyan járnak a buszok, mert sehol nem találja a menetrendet, és az sem segít, hogy a közlekedési vállalatnak van egy honlapja, ahol felsorol néhány megállót. A belvárosból hiányoznak a kerékpársávok is.
  • Az üres üzlethelyiségek száma hónapról hónapra nő. Egyre több az épület, amely lepusztult és rendetlenül néz ki
  • Az egyértelmű helyi rendelkezések hiánya teret enged a szegény családok számára, hogy elfoglalják az üresen álló vagy elhagyott helyiségeket, és beköltözzenek, akár embertelen körülmények között is. Ezek a szegény családok elszaporodnak, és egyre nagyobb tereket foglalnak el/fejlesztenek ki, zajossá és zavaróvá válnak, és egy bizonyos ponton a szomszédos ingatlanok értéke csökkenni kezd, eladhatatlanná, végül pedig használhatatlanná válnak. És a körforgás újra kezdődik. Ez a minta kísérti Temesvárt 30 éve, és most lehet érezni Marosvásárhelyen is.
  • Épületek, történelmi kapuk, karbantartatlan kirakodóhelyek, járdán felejtett vagy siralmas állapotban lévő kioszkok.
  • A városháza, de egyes politikai pártok székházai is, amelyeket használnak vagy sem, de nem lehetnek turisztikai látványosságok a városközpontban.
  • Kéregetők, zsebtolvajok, lovas szekerek
  • Gondozatlan járdák, rágógumik mindenütt
  • Söprögetők a nap közepén

Sajnos a fennmaradó kereskedők a fent felsorolt okok miatt a kliensek hiányával szembesülnek, így a központi területen a beruházások a bankokra, gyógyszertárakra, kínai boltokra és kaszinókra korlátozódnak, mint bármely más romániai községben vagy kisvárosban.

Mit lehet tenni?

Ha egy kicsit nyugatabbra nézünk, akkor azt látjuk, hogy a központok általában sétálóutcák, sok látnivalóval és szervezett rendezvényekkel, hogy a lakosság érdeklődését fenntartsák a terület iránt, csak bizonyos tevékenységeket (kereskedelmi, vendéglátóipari stb.) engedélyeznek a központi területen, hogy ösztönözzék a beruházások irányát, amelyek aztán még több közönséget vonzanak. Az ellenpéldák a kaszinók (játékgépek), a kínai üzletek és a turkálók, amelyek nem vonzzák a turistákat, hanem éppen ellenkezőleg: alacsony színvonalú közönséget csábítanak.

Cristian Teodorescu