Erdélyben a jól ismert hagyományok mellé különleges tradíciók társulnak, melyek generációkról generációkra szállnak, és ugyan itt-ott némileg módosítva, de a mai napig őrzik őket.
Zöld ág ajándékozása
Marosszéken régóta tartják a tavaszi zöldág-ajándékozásnak hívott hagyományt, amikor a legények a leányok kapujára örökzöld fenyőről metszett zöld ágakat tettek, ezzel jelképezve a szerelmet, a szépséget vagy egyéb kedves jókívánságokat. Az ágakat boltívesen meghajlítják, és különböző színes szalagokkal, virágokkal vagy tojásokkal díszítik. Nem összekeverendő a májusfával, ami hasonló szokás, csak épp lombhullató fa ágával végzik ugyanezt, vagy ehhez hasonlót.
Fotó: Nemes Gabriella / Facebook
A legtöbb helyen virágvasárnapon tartják a fenyőágazásnak is nevezett szokást. Ezzel jelezhetik azt is, hogy a házban tartózkodó leányzók készüljenek fel másnapra, a húsvét hétfőn tartott öntözésre.
Határkerülés
A zöld ág ajándékozása egyes területeken szorosan kapcsolódik a határkerüléshez. Határkerülés alatt megválasztanak szimbolikusan két vőfélyt, akik a menet vezetői lesznek, két öntözőt és adománygyűjtőt, akikhez társulhatnak a település többi legényei.
Húsvéti határkerülés Kézdialmáson.
Szombaton este a férfiak kimennek a határra, ahol a helyi pap megáldja a vetést, a határt, és legtöbbször istentiszteletet is tartanak. Ezek után a legények fenyőágakat helyeznek a kiszemelt leányzók házához. Utána másnap, vasárnap este ismét gyülekeznek a határkerülők, majd amikor elmúlt éjfél, húsvét hétfőn elindulnak a legények azokhoz a házakhoz, ahova zöld ágakat helyeztek, ezt hívták hajnalozásnak. Nem mennek be locsolkodni, vigadozni azokhoz a lányokhoz, akik jelzésértékűen levették a zöld ágakat. Szokás szerint megtáncoltatják a feleséget és a leányokat, akik kalácsot, bort és tojást adnak nekik cserébe.
Ételszentelés
A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése is éppen Erdélyhez köthető, méghozzá Csíkszeredán zajlik, ahová messze tájakról is zarándokoltak az emberek. A járványhelyzet miatt tavaly csak a televízióban közvetítették a ceremóniát, illetve bizonyos településeken a papok szekérrel járták végig a házakat, és onnan mondtak áldást a várakozó lakosok eledeleire.
Az ételszentelés már a 10. századtól kapcsolódik a húsvéthoz. Egy kosárba helyezik a megszentelendő elemózsiát, a húsvéti sonkát, a fűvel etetett bárányt, kalácsot, tojást, bort, pálinkát. Ezek után vagy a templomba viszik a kosaraikat, vagy nagyszombat este a szoba ablakába teszik ki, hogy az Úr angyala éjjel megáldja azt. A maradékok sem kerülnek veszendőbe, a kalács morzsáit a tyúkoknak vagy verebeknek adják, vagy az összes maradékkal együtt a tűzbe vetik, hogy a túlvilágon lévők is hozzájuthassanak.
femina.hu
Fotó: Kristó Róbert