Áll a bál Romániában az államfő demagóg és populista kijelentései miatt. Mint ismert, miután a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek, Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserében a megegyezésért? Mint ismert, a tervezetet tegnap végül döntő házként elutasította a sebtében összehívott szenátus. A reakciók nem késtek el, a székelyföldi autonómiát valamennyi román megszólaló elutasította ugyan, de sokan Klaus Iohannis hangvételét is bírálták. A diszkriminációellenes tanács pedig vizsgálja az ügyet.
Hazai reakciók Iohannis kirohanására
Az autonómiatervezet képviselőházi elfogadása és az államfő televíziós beszéde nyilatkozatháborút váltott ki az önkormányzati és parlamenti választásra is készülő pártok sorában.
Marcel Ciolacu PSD-elnök az egyik közösségi portálon közölt reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. A PSD vezetője úgy vélte: Klaus Iohannis annak ellenére tette a „románellenes, demokráciaellenes kirohanását”, hogy az államfő tudta: a PSD is ellenzi Székelyföld autonómiáját, és a szenátus még szerdán elutasítja a tervezetet.
Traian Basescu volt román elnök, a Népi Mozgalom Párt európai parlamenti képviselője a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: Iohannis nyilatkozata Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt néhai vezetője hangvételét idézi, és teljességgel nélkülözi a fair-play szabályait. Szerinte nemcsak a PSD, hanem a Iohannis által korábban vezetett Nemzeti Liberális Párt is ugyanolyan hibás a tervezet hallgatólagos elfogadásáért.
A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Dan Barna kijelentette: az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában.
Dacian Ciolos EP-képviselő, volt miniszterelnök, a liberális Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke szerint az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása támadás a románok és a magyarok ellen egyaránt, melyet a politikusok felelőtlensége és inkompetenciája tett lehetővé. Szerinte a hasonlóan érzékeny témákat azért vetik fel, hogy megosszák a társadalmat és lerombolják a reakciókészségét.
Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke szerint:”Amikor nincs mit adni a népnek, amikor nincsenek ötleteid a gazdaság újraélesztésére, amikor nincsenek források a nyugdíjak és a gyermeknevelési segély emelésére, akkor előveszed az utolsó kártyát: a nacionalizmusét” – minősítette Klaus Iohannis beszédét.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Klaus Iohannis hisztérikus, államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet: a magyarok elveszik Erdélyt. „Az elmúlt 30 év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és a gyűlöletkeltést. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért!“ – mondta Kelemen Hunor.
Állásfoglalást tett közzé szerdán a Román Akadémia is. Ebben kijelentette, hogy „az úgynevezett Székelyföld” területi autonómiájának tervezete durván megsérti Románia alkotmányát. Az akadémia szerint „a modern kori történelmi fejlődés következtében a térségbeli etno-demográfiai valóság nem felel meg azoknak a középkori struktúráknak, amelyek egykor a térséget jellemezték”. Az akadémia arra emlékeztetett, hogy Románia a területén élő valamennyi etnikai közösség számára törvényi úton biztosított egy státust, amelyet az Európai Unió is elfogadott.
A törvényt megfogalmazó Székely Nemzeti Tanács állásfoglalásban jelentette ki szerdán, hogy Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni. Az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa ugyanakkor felszólította Klaus Iohannis államfőt, hogy vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a magyar emberektől, mert nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen.
Magyarország sem hagyta szó nélkül
A Fidesz határozottan elítéli Klaus Iohannis államelnök magyarellenes nyilatkozatát; és azt kéri, hogy Románia elnöke kérjen bocsánatot a magyaroktól. Úgy fogalmaztak: „Szomorú látni, hogy miközben Magyarország segélyt küld Romániába az erdélyi magyaroknak, a román elnök belpolitikai csatározások miatt, a legsötétebb időket idézve, etnikai feszültséget szít.” A Fidesz Románia elnökétől azt kéri: „kérjen bocsánatot a magyaroktól, vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát és tanúsítson több tiszteletet a magyarok iránt”.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt kérte Klaus Iohannistól, Románia elnökétől, hogy adjon több tiszteletet a magyaroknak. Szijjártó Péter szerint a román elnök nyilatkozata „kifejezetten civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas.” Klaus Iohannisnak tisztában kell lennie azzal, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarság döntő többsége rá szavazott a román elnökválasztáson – mondta.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálja az államfő kijelentését
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Iohannis államfő szerda délben tett kijelentéseit – közölte Asztalos Csaba elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva. A Mikó Imre Szolgálat abszurditásnak tartotta, hogy a 21. században, egy európai ország elnöke azzal riogatja az embereket, hogy az országban élő egyik nemzeti közösség az ország szuverenitására tör, miközben a valóságban ez a közösség nyelvi, kulturális jogokat és reális decentralizációt kér.
Iohannis nem hátrál
A tegnap elutasított autonómiatörvényhez hasonlóaknak nincs amit keresniük a parlamentben – áll az elnöki
hivatal tegnap esti közleményében. Az elnöki hivatal szerint Klaus Iohannis határozott fellépése nélkül a szenátus nem sietett volna elutasítani nagy többséggel
az „alkotmányellenes és veszélyes tervezetet”, amelyet a „PSD felelőtlen cinkosságával” hallgatólagosan elfogadott a képviselőház. „Románia
elnöke arra figyelmeztet, hogy az ilyen törvényjavaslatok elsősorban a magyar közösségnek ártanak, és az elmérgesedés kockázatát hordozó mesterséges
feszültséget keltenek a társadalomban. Az ilyen törvényjavaslatoknak, amelyek semmibe veszik az alkotmányos rendet, nem kellene valaha is Románia parlamentjének napirendjére
kerülniük” – zárul a román elnöki hivatal közleménye.
Mit tartalmaz a tervezet?
A tervezet szerint a Székelyföld autonómiastatútumát népszavazással hagynák jóvá Székelyföld polgárai. A tervezet azt a célt tűzi ki, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy része a román állam autonóm, jogi személyiséggel rendelkező régióját képezze. A projekt körvonalazza annak a területnek a határait, amely Székelyfölddé válik, saját közigazgatási szerveződéssel, minden szintű saját hatóságokkal és intézményekkel, különleges hatáskörökkel, ahol hivatalos a magyar nyelv és használni lehet a magyar nemzet szimbólumait. A tervezet azt is javasolja, hogy a regionális autonómiát az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad szavazással megválasztott regionális állami hatóság, az önkormányzati tanács, valamint az általa kinevezett önkormányzati bizottság gyakorolja. A projektben meghatározzák Székelyföld intézményeit: az autonóm régió intézményei – az önkormányzati tanács, az önkormányzati bizottság és Székelyföld elnöke; a székek intézményei – a széki tanács, a széki bizottság és a széki elnök; a települési önkormányzatok intézményei – a községi tanács, a városi tanács, a municípiumi tanács és a polgármester.