Maros megye négy municípiuma – Marosvásárhely, Segesvár, Szászrégen és Dicsőszentmárton – 2025-ben összesen közel 1,2 milliárd lejt költött el, és mindegyik többlettel zárta a költségvetési évet az ANAF jelentései szerint. A közös pozitív mérleg ellenére a részletes költségvetési adatok azt mutatják, hogy a négy város kiadási szerkezete jelentősen eltér egymástól. A különbségeket a helyi infrastruktúra, a rendelkezésre álló bevételi források és az önkormányzatok prioritásai határozzák meg.
Marosvásárhely, a megye legnagyobb municípiuma 116 033 lakossal, messze a legnagyobb költségvetéssel rendelkezett: összesen 671,68 millió lej kiadással és 683,64 millió lej bevétellel, ami közel 12 millió lejes többletet eredményezett. A megyeszékhelyen a kiadások viszonylag kiegyensúlyozottan oszlottak meg. A legtöbb közpénzt az oktatás kapta, 155,71 millió lejt (a büdzsé 23,2%-át). Ezt követte a közlekedés 105,8 millió lejjel (15,8%), a szociális ellátás és biztosítás 92,71 millióval (13,8%), a környezetvédelem 85,7 millióval (12,8%), valamint a kultúra, szabadidő és egyházügy 84,63 millióval (12,6%). Lakhatásra és közfejlesztésre 61,93 millió lejt (9,2%), a közigazgatás működtetésére pedig 46,03 millió lejt (6,9%) fordítottak. A bevételek szerkezetében Marosvásárhely kiemelkedik viszonylagos pénzügyi önállóságával: a személyi jövedelemadóból visszaosztott részesedés a bevételek 41,6%-át (284,56 millió lej) tette ki, ami erős helyi gazdasági alapra utal. Ezt egészítették ki az áfából származó visszaosztások (14,4%) és az ingatlanadók (9,4%).
Méretben kisebb, de költségvetési szerkezetükben hasonló Segesvár és Szászrégen, ahol az egészségügy dominálta a kiadásokat. Szászrégen – 29 742 lakossal – 218,64 millió lejes összkiadással és 4,19 millió lejes többlettel zárta az évet. A költségvetés 41,1%-át, azaz 89,88 millió lejt az egészségügy emésztette fel, ami arra utal, hogy a helyi önkormányzat fenntartásában jelentős költségvetésű kórház működik. Az oktatás 33,23 millió lejjel (15,2%) a második helyen állt, majd a környezetvédelem következett 24,06 millió lejjel (11%). A közlekedés mindössze 5,4%-ot (11,77 millió lej) tett ki, ami jóval alacsonyabb arány a többi városhoz képest. A bevételek között figyelemre méltó az uniós források aránya: 17,41 millió lej, vagyis 7,8% érkezett az Európai Uniótól, ami a legmagasabb arány a négy municípium közül.
Segesvár – 23 927 lakossal – 195,6 millió lejt költött, és 5,27 millió lejes többlettel zárt. Itt is az egészségügy vitte a prímet 75,55 millió lejjel (38,6%). A közlekedés 30,59 millió lejjel (15,6%) a második helyen állt, az oktatás pedig 21,27 millió lejjel (10,9%) következett. A bevételi oldalon Segesvár erősen támogatásfüggő: a más közigazgatási egységektől érkező támogatások (27,7%) és az egyéb állami szubvenciók (21,9%) együtt a bevételek közel felét tették ki. A személyi jövedelemadó-visszaosztás aránya mindössze 13,4% volt, ami a négy város közül a legalacsonyabb, és gyengébb helyi gazdasági alapot jelez.
Dicsőszentmárton – 20 604 lakossal – 111,14 millió lejes kiadást könyvelt el, és a legnagyobb, 10,54 millió lejes többletet érte el, mind abszolút, mind arányos értelemben. Kiadási szerkezete jelentősen eltér Segesvárétól és Szászrégenétől, mivel itt nincs számottevő egészségügyi tétel (mindössze 1,09 millió lej, azaz 1% alatti arány). A fő prioritás a közlekedés volt 29,25 millió lejjel (26,3%), ezt követte az oktatás 23,73 millió lejjel (21,4%) és a lakhatás, közszolgáltatások és közfejlesztés 17,61 millió lejjel (15,9%) – ez utóbbi aránya a legmagasabb a négy város közül. A közigazgatási kiadások aránya is itt volt a legnagyobb: 11,43 millió lej, vagyis 10,3%. A bevételek oldalán Dicsőszentmárton a leginkább függ a központi forrásoktól: a támogatások 32,7%-ot, az áfa-visszaosztások további 20,9%-ot tettek ki. Emellett 12,02 millió lej (9,9%) „egyéb pénzügyi műveletekből” származott, ami hitelfelvételre utal.
Az egy főre jutó kiadások rangsora jelentősen eltér az abszolút számoktól. Ebben az összevetésben Segesvár áll az élen 8 174 lej/fővel, majd Szászrégen következik 7 351 lejjel, Marosvásárhely 5 789 lejjel, végül Dicsőszentmárton 5 394 lejjel. A magas segesvári és szászrégeni értékeket azonban jelentősen befolyásolják a kórházi kiadások, amelyek nemcsak a helyi lakosságot, hanem a környező települések lakóit is szolgálják.
Finanszírozási modell szempontjából Marosvásárhely az egyetlen valóban pénzügyileg önálló municípium, ahol a saját bevételek – a jövedelemadó-visszaosztás, az ingatlanadók és a helyi illetékek – meghaladják a teljes bevétel felét. A másik három város különböző mértékben függ a központi költségvetési átutalásoktól, közülük a leginkább Dicsőszentmárton.