A cikket Varga Károly Zsigmondtól (Ambulanta Samaritanus) vettük át.
Ebola Régenben.
Egy kifogástalanul „kezelt” krízishelyzet krónikája
Erdély szívében, a csendes kisvárosban, Régenben elszabadult az, amit bátran nevezhetünk „Vörös Pánik Hadműveletnek”. Minden a Házasember Bálon kezdődött, ahol egy 400 fős ünnepi vacsora gyorsan az „Apokalipszis” helyszínévé változott. Az emberek elkezdték lerohanni a terem két WC-jét, és ami kezdetben klasszikus ételmérgezésnek tűnt, az a hatóságok szemében globális biológiai összeesküvéssé változott. Legalábbis ők így akarták beállítani.
Vörös terv: Showtime!
Este 7 órakor, amikor a szegény vendégek próbálták eldönteni, hogy folytassák-e a táncot, vagy keressenek egy sarkot, ahol kiönthetik „étkezési érzelmeiket”, a hatóságok akcióba léptek. „Ez nem ételmérgezés, ez Ebola!” – mondogatta magának valaki a válságstáb irodájában, lelkesen nyomogatva a piros gombot. Az eredmény? Négy megye erőforrásainak mozgósítása! 19 SMURD mentőautó, tűzoltók fényes ruhákban, szirénázó autók, mintha meteor csapódott volna be. De miért használnának helyi erőforrásokat, beleértve a magán erőforrásokat is? Túl egyszerű lett volna. És, ami még fontosabb, túlságosan látványtalan.
Vörös terv: Csak vörös erőforrások
Régenben a Vörös Beavaatkozási Terv tankönyvi szigorral tisztelte meg a nevét. Csak SMURD mentőautókat, amelyek mindegyike pirosra volt festve, fogadtak el a „válsághelyzet helyszínén”. Fehér megyei szolgálati mentők vagy magánmentők? Elfogadhatatlan! Úgy tűnik, a Vörös Terv nem a helyzet komolysága miatt kapta ezt a nevet, hanem azért, mert csak piros erőforrásokat használnak. Ez egyfajta dress code a vészhelyzetekre: aki nem pirosba öltözött, az maradjon a pálya szélén.
Ennek az innovatív stratégiának megvan az az érdeme is, hogy környezetbarát: üzemanyagot és helyi erőforrásokat takarítottak meg azzal, hogy hagyták őket pihenni, miközben egész oszlopnyi piros mentőautót hívtak a helyszínre.
CBRN: A gázok elleni háború
És most jön a látványos rész: a CBRN-csapat. Igen, a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverekkel foglalkozó szakemberek. Szakembereket küldünk, hogy mérjék a sugárzást egy olyan helyen, ahol az igazi veszélyt a túl sok zsíros étel és a nem elégséges vécék jelentik. Eközben a CPU Régen idős betege türelmesen várta a mentőautót, hogy Marosvásárhelyre szállítsák.
A tánc folytatódik
Az ironikus rész? Miután a SMURD-csapatok megvizsgáltak néhány embert, a többi vendég úgy döntött, hogy egy kis hányás nem akadályozhatja meg a szórakozást. Megigazították szoknyájukat, csokornyakkendőjüket, és visszatértek a táncparkettre. Mert miért is ne? Ha már „Ebola”, legalább táncban haljunk meg!
A bürokrácia szuperlatívuszai
Ahogy a „Vörös terv” show folyt, a helyi – magán és egyéb – forrásokat teljesen figyelmen kívül hagyták. Mi értelme volt a megyében már rendelkezésre álló mentőautókat használni, amikor négy szomszédos megyéből is be lehetett vonni erőket? És miért kellene együttműködni a magánszolgálatokkal, amikor ott van a vészhelyzetek nemzeti sztárja, a SMURD?
Következtetés: Egy emlékezetes válság
Így íródott meg a régeni „hősies” beavatkozás története, ahol minden hiábavaló erőfitogtatássá, erőforrás-pazarlássá és a helyi megoldások teljes figyelmen kívül hagyásává vált. Mit tanultunk ebből a történetből? Azt, hogy amikor a romániai válságkezelésről van szó, a valóság hamar abszurdabbá válik, mint bármilyen szatíra.
A következő gyanús salátáig jó egészséget kívánunk… és elegendő vécét!