Romániában nem hosszabbítják meg a március közepén kihirdetett, május 14-én lejáró rendkívüli állapotot, helyette veszélyhelyzet lép hatályba, hogy továbbra is meg lehessen hozni a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez szükséges óvintézkedéseket – jelentette be hétfőn Klaus Iohannis államfő. Hozzátette: május 15-től nyilatkozat nélkül mehetünk el otthonról, de nem szabad túlzásba esnünk, továbbra is csak akkor menjünk ki, ha feltétlenül szükséges. Minden esetben be kell majd tartani a kellő távolságot, maszkot kell hordani a nyilvános beltéri helyeken és akkor, amikor a tömegközlekedést használjuk. Az államfő hangsúlyozta, az enyhítések nem lesznek érvényben a vesztegzár alá helyezett településeken.
A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. A hivatásos sportolók egy része bizonyos szabályok mellett újrakezdheti az edzéseket, de a sportlétesítményeket egyébként nem nyitják meg a nagyközönség előtt.
A hobbisportolók számára egyelőre nem nyitják meg a sportbázisokat.
Május 15-től – szigorú higiéniai és távolságtartási óvintézkedések közepette – megnyithatnak a fodrászatok, szépségszalonok, fogászati rendelők, és múzeumok. Nem lesz már szükség az előre megírt nyilatkozatban magyarázatot adni a lakhely elhagyására, de zárt térben és a közszállítási járműveken kötelező lesz a védőmaszk viselése. A vesztegzár alá helyezett településekre az enyhítések nem vonatkoznak – részletezte az államfő.
Az elnök a kormány tagjaival folytatott tanácskozását követő sajtónyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a járvány nem múlt el, senki sem tudja, meddig fog tartani, és a polgárok magatartásán múlik, mennyire sikerül ellenőrzés alatt tartani a fertőzés terjedését. A rendkívüli állapot utáni időszakban ezért fokozatosan, a járványhelyzet függvényében, várhatóan kéthetente fognak az eddigi korlátozásokat enyhítő intézkedéseket hozni.
A veszélyhelyzet kihirdetését nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kiadott 21-es kormányrendelet teszi lehetővé. A veszélyhelyzet idején is – szükség esetén – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok: ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot. Az alkotmány szerint „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható” – írja az MTI.