Nem hárult még el a baj azzal, hogy apadásnak indult a víz a Duna Budapest feletti szakaszán, hiszen a folyók még mindenütt magasak, a víz nyomása hatalmas, a töltések pedig már átáztak – mondta a hirado.hu kérdésére Szegi Attila. Az Országos Vízügyi Igazgatóság helyettes szóvivője szerint pontosan azért csökkentik fokozatosan a vízügyi szakemberek a védelmi fokozatokat, mert az apadással automatikusan nem csökken az árvíz veszélye.
A Győrtől karnyújtásnyi távolságra lévő Nagybajcsnál már ütemes tempóval apad a Duna, Mosonmagyaróvárnál a Lajta vízszintje is rohamosan csökken a péntek reggeli tetőzése óta, és már Budapesten is visszahúzódóban a folyó. Szegi Attila azonban figyelmeztetett: még nem vagyunk túl a nehezén. Az apadás ellenére ugyanis még
nem hárult el a baj, hiszen a folyók még magasak, víznyomásuk pedig hatalmas.
Mint azt a hirado.hu kérdésére elmondta: „a töltések az elmúlt napok során jó alaposan átáztak, ami egyre komolyabb veszélyforrást jelent. Az érintett szakaszokon a vízügyi igazgatóság szakemberei folyamatos, éjjel-nappali figyelőszolgálatot tartanak, s a védelmi fokozatokat is csak fokozatosan veszik vissza”.
Ilyenkor szokott támadni a „töltések rémeként” említhető buzgár,
amely a Szigetköz Mosoni-dunai szakaszán több helyütt is akcióba lendült. Megtudtuk: a legsúlyosabb helyzet Vámosszabadi mellett alakult ki. A buzgárok kapcsán Szegi Attila hangsúlyozta: a Szigetközben szemcsés az altalaj, amire többnyire az önmagában is vízzárónak tekinthető agyagból rakták fel a töltést. Ez utóbbin kevésbé tör át a víz, a szemcsés szerkezetű altalajon keresztül azonban viszonylag könnyen átbújhat a mentett oldalra. A buzgár tehát a töltés lábánál áttörő folyó vize.
Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula
Szegi Attila a védekezés kapcsán elmondta: ha a buzgár megjelenik,
villámgyorsan úgynevezett ellennyomó medencét kell építeni.
Mint fogalmazott: „a buzgár betörése körül megfelelő nagyságú területen homokzsákokkal körbe kell építeni a kiömlő vizet. A falakat addig magasítják, amíg a töltés külső és belső oldalán lévő víznyomás ki nem egyenlíti egymást. Ha a vízáramlás sebességét minimalizálni tudjuk, akkor az már nem mossa ki a töltés alját, és az nem szakad át” – mondta a helyettes szóvivő. Hozzátette: Vámosszabadinál mintegy nyolc méter átmérőjű medence fogta meg a Duna vizét. Szerencsére eddig az összes jelentkező buzgárt időben észlelték a vízügyes szakemberek.
A védekezési eszközök mindenhol a megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. Ennek kapcsán Szegi Attila elmondta: a vészhelyzet elmúltával a homokzsákokból épített nyúlgátakat mindenütt el fogják bontani. A homokot abban az esetben, ha nem érte víz, vagyis szárazan vészelte át az elmúlt nehéz napokat, a védekezést helyben irányító szervek döntése alapján az érdeklődő vállalkozók majd szabadon felhasználhatják. Ha azonban a homokzsák vízben ázott, akkor a benne lévő homok már veszélyes hulladéknak számít és az erre specializált deponálókba szállítják. MTI