Nyelvük “szétporlasztásától” tartanak Maros, Hargita és Kovászna megye románjai

Nyelvük “szétporlasztásától” tartanak Maros, Hargita és Kovászna megye románjai

Tüntetést tart vasárnap a Cotroceni-palota előtt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma, valamint a Calea Neamului Egyesület. A két szervezet így próbálja meggyőzni az államfőt, hogy ne hirdesse ki a módosított közigazgatási törvénykönyvet.
A két szervezet képviselői szerint az új közigazgatási törvénykönyv “a román állam második hivatalos nyelvévé teszi a magyart”, többek között azáltal, hogy “kiterjeszti a magyar nyelv használatára vonatkozó kötelezettséget a központi intézményekre”, illetve lehetővé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban olyan esetekben is, amikor a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. A román szervezetek azt követelik Klaus Iohannis államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási kódexet, mert az „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos jellegét. Elfo

A Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Târnoveanu azt írja Facebook-oldalán, petíciót nyújtanak be az Államelnöki Hivatalhoz, amelyben kérni fogják az államfőtől, “maradjon következetes 2018-as álláspontjához”, amikor a két szervezet által is kifogásolt előírások miatt megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon. Úgy vélik, az új közigazgatási törvény megsemmisíti Románia alkotmány által előírt nemzetállam jellegét, és “szétporlasztja” a román nyelv egydüli hivatalos nyelv jellegét.
A nagygyűlést vasárnap 16 óra 30 percre hívták össze a Cotroceni-palota előtti térre.

A szerdai nap folyamán a gyergyószentmiklósi Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Árus Zsolt közleményben tudatta, hogy felkérte a rendőrség, a csendőrség és a bukaresti polgármesteri hivatal illetékeseit, ne engedélyezzék a tüntetést. Az erre vonatkozó igénylésről a Calea Neamului Egyesületet is tájékoztatta. A nekik címzett levélben többek között kiemelte, az alkotmány leszögezi, hogy “Románia valamennyi állampolgárának közös és oszthatatlan hazája”, illetve garantálja a nemzeti kisebbségek számára a jogot etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, kifejezéséhez.

A levélben arra is kitér Árus, hogy a törvény tiltja az olyan nyilvános gyűléseket, amelyeken gyűlöletet terjesztenek, diszkriminációra vagy az állampolgári jogok megszegésére uszítanak.

(Agerpres)