Nyílik a bazsarózsa – 88 év után először csak virtuálisan csodálhatjuk

Nyílik a bazsarózsa – 88 év után először csak virtuálisan csodálhatjuk

Kinyíltak az első bazsarózsák, megkezdődött a virágzás a mezőzáhi rezervátumban. Az egyedi látványosság az első virágok megjelenésétől a csúcsvirágzásig összesen 3-4 héten át tart.

Az Európában egyedülálló, ritka és csodálatos növény, a sztyeppei vagy keleti bazsarózsa virágzását azonban a járvány miatt nem lehet megtekinteni élőben, csak a virtuális térben, a rezervátumot ugyanis bezárták. Erre most először került sor 1932-es fennállása óta, a második világháborúban sem volt erre példa. A rezervátum illetékese, Ciprian Cenan az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, tavaly több ezer látogatójuk volt. Hozzátette, profi fotók készülnek a virágzásról, ezeket közzéteszik a rezervátum közösségi oldalán.

Az idei virágzás egyik első gyönyörűsége

Mezőzáh Marosvásárhelytől hatvan kilométerre található tipikus mezőségi falu, a település határában levő dombok között van – a falutól mintegy 5 km-re a rezervátum. A bazsarózsa rezervátumban – mely 1956 óta védett – két egymás mellett található területen – egy 1 hektároson és egy 2,5 hektároson – él a csodálatos, vörös virágokat bontó növény, mintegy 50 ezer tő. A 3,5 hektáron még körülbelül 270 ritka növényfaj található a bazsarózsán kívül. A bazsarózsabokrok teljes pompáját várhatóan április utolsó – május első napjaira időzíti a természet. A látogatók csak a kijelölt ösvényekről gyönyörködhetnek a különleges virágokban.

A mezőzáhi rezervátumban nem csak természetes módon szaporodik a keleti bazsarózsa. A gondnokok nyáron összegyűjtik és elültetik a magokat. A szakemberek arra figyelmeztetik a vendégeket, hogy ne tépjék le a virágokat, mert ennek semmi értelme. Az 5 kilométerre lévő Mezőzáh faluközpontjáig sem érne el azzal az ember, mert elhervadna, a virágtépéssel okozott kártétel pedig egyébként is felmérhetetlen.

Amúgy Európa más részein is élt egy darabig a tudományos nevén Paeonia Tenuifoliaként ismert növény, de lassan mindenhonnan kipusztult, annyira, hogy a Kárpát-medencében már csak itt lelhető fel, nem utolsó sorban a gondos ápolásnak, és a szigorú őrzésnek köszönhetően.

(Fotók: Ciprian Cenan/Bujorul de Stepa – Zau De Campie/Facebook)