Átadták az Orbán Balázs-díjakat. A Kovászna, Hargita és Maros megye által 2011-ben alapított elismerést a régiót egységes egészként leíró Orbán Balázs után nevezték el, átadása a Székelyföld Napok kiemelt eseményének számít. Ebben az évben az elismeréseket Sepsiszentgyörgyön adták át.
Az idei díjakat olyan személyiségek kapták, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. Nemcsak a múlt értékei iránt érdeklődnek, hanem megörökítik a jelen eredményeit, sajátos rajzát nyújtva a mai Székelyföldnek.
2019-ben Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, Hargita megyéből Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.
A múlt ismeretét új alapokra helyezni
Dr. Pál-Antal Sándor laudációját Sebestyén-Spielmann Mihály történész tollából Csáki Árpád történész olvasta fel az eseményen.
„(…) maga is székely szék szülötte, erdélyi ember, romániai magyar értelmiségi. Merész ember. Ugyanúgy cselekszik, mint Orbán Balázs: Pál-Antal Sándor a teljes Székelyföld múltjának ismerője, ismertetője, kutatója, múltképünk avatott formázója, alakítója. Kutatási területe valamennyi székely széknek a levéltárakban őrzött népességi és köztörténeti, társadalomtörténeti, helytörténeti, mozgalmi, a hadi és a műszaki haladás adatainak összegyűjtése, értelmezése, narrációvá rendezése, az ember és intézménytörténeti adatok felkeresése, összeszövése. Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus tehát kereső-kutató, dokumentumokat fejtegető, hely- és régiótörténész, a székelységtudomány – ha van magyarságtudomány, miért ne lehetne a székelységnek is különálló tudománya? – egyik vezető egyénisége, múltunk kiváló és avatott ismerője. (…) Irányt ad kutatásainknak, és egyben figyelmeztet arra, mekkora adóssággal állunk szemben, mi mindent kell még tisztázni – amennyiben lehetséges – a hiteles dokumentumok segítségével, történészi intuícióval, problémaérzékenységgel. És miért ne, szerencsével” – áll a laudációban.
Az elismerést dr. Pál-Antal Sándor történész meghatódva fogadta el, és felidézte: „Bármilyen kérdéssel foglalkoztam, mivel levéltári forrásaim voltak, és ellenőriztem az eddigi adatokat, az volt a megdöbbentő, hogy a múltunkra vonatkozó minden ismeretünket ellenőrizni kell, és új alapokra kell helyezni. Kutatásaimat mindig olyan kérdésekre helyeztem, ahol vagy fehér foltot kellett besatírozni, vagy árnyalni kellett.”
(Fotó: Kocsis B. János)