A Kelemen-havasok előterében, a Maros folyó jobb partján fekvő marosvécsi Kemény-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes emléke.
A várkastély egy négyszög alaprajzú, négy saroktornyos, kétemeletes épület, amely mai alakját a 19-20. század fordulóján kapta, ezt megelőzően azonban többször átépítették. A szabályos alaprajzú épület 20 x 20 méteres zárt belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják. Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a főnemesi családlakó- és reprezentációs termei. A második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki.
A II. világháború végén a helyi lakosság teljesen kifosztotta az épületet, minden mozdítható értéket elvittek. Az államosítást követően előbb javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át. 1968—1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták.
A rendszerváltozás után Kemény János örököse, Kemény Miklós visszaigényelte az épületet, de a Rehabilitációs Központ kiköltözése éveket vett igénybe. Az épület és kertje jelenleg látogatható.
A két világháború közötti időszakban a kastély és kertje az erdélyi magyar irodalmi és művészeti élet jelentős színtere volt. Kemény (XI.) János itt alapította meg az Erdélyi Helikont. Erre a kertben a Kós Károly által tervezett és 1935-ben Makkai Sándor református püspök által Kemény Jánosnak és feleségének ajándékozott kő asztal emlékeztet. Ennek közelében található cegei gr. Wass Albert (1908–1998) író sírja. Ide temették Kemény Jánost, feleségét, Augusta Patton of Grandholm-ot és lányukat, Kemény Klió operaénekesnőt is.
https://www.virtualisszekelyfold.ro/
Fotó: Kemény-kastély Facebook