Radnót árnyéka: hogyan lett százmilliós veszteség a radnóti hőerőmű korszerűsítéséből?
Radnót árnyéka: hogyan lett százmilliós veszteség a radnóti hőerőmű korszerűsítéséből?

Radnót árnyéka: hogyan lett százmilliós veszteség a radnóti hőerőmű korszerűsítéséből?

Az Romgaz radnóti hőerőművének korsz­erűsítése az elmúlt évek egyik legvitatottabb állami beruházásává vált. A projekt nemcsak azért kelt visszatetszést, mert közel egy évtized alatt sem sikerült befejezni, hanem azért is, mert a veszteségek nagysága elérheti a több százmillió lejt – vagyis végső soron a román államot, az adófizetőket terhelik.

A beruházás a Maros megyei Radnót hőerőművének modernizálását célozta, amely stratégiai jelentőségű lenne az ország villamosenergia-termelésében. Ennek ellenére az erőmű a mai napig nem termel áramot.

Rövid időrend

Az eredeti korszerűsítési szerződést 2016 végén ítélték oda a spanyol Duro Felguera és a bukaresti Romelectro alkotta konzorciumnak.

A munkálatok 2017-ben kezdődtek, a befejezési határidő 2020 volt. Ez nem valósult meg. A szerződést végül 2021 júniusában bontották fel. A felmondáskor a kivitelezés hivatalosan 95,4%-os készültségi szinten állt.

Ennek ellenére 2023 áprilisában újabb szerződést írtak alá – meglepő módon ugyanazzal a konzorciummal. A vállalat korábban nem teljesítette vállalt kötelezettségeit, sőt pert is indított a Romgaz ellen további kifizetéseket követelve. Az erőmű mindmáig nem készült el.

Elmaradt garanciák és vitatott döntések

Az ilyen típusú szerződések esetében a kivitelező köteles teljesítési garanciát letenni, amelyet a megrendelő lehívhat, ha a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglaltakat. A spanyol cég egyik alkalommal sem teljesítette megfelelően kötelezettségeit, ennek ellenére a Romgaz nem érvényesítette maradéktalanul a garanciákat és a késedelmi kötbéreket.

Az első szerződés kapcsán a Romgaz több mint 475 millió lejre tarthatott volna igényt. Ezzel szemben 2023-ban, a második szerződés aláírása előtt a vállalat lemondott pénzügyi követeléseiről, sőt egy 2023. április 3-i megállapodás értelmében 114,6 millió lejt fizetett ki a kivitelezőnek.

Ez azt jelenti, hogy a kárt elszenvedő állami vállalat végül további összeget utalt annak a partnernek, amely nem teljesítette a vállalásait.

A második szerződés ára

Különösen figyelemre méltó a második szerződés értéke. A 2021-es felmondáskor a munkálatok kevesebb mint 5%-a maradt hátra, mintegy 12,3 millió euró értékben.

A 2023-as új szerződésben ugyanennek a fennmaradó résznek a befejezését közel 69,8 millió euróra árazták be – csaknem hatszoros összegre. Bár hivatkozhatnak időközben bekövetkezett műszaki elhasználódásra, az aránytalanság így is szembetűnő.

Vizsgálatok és nyitott kérdések

Az ügy kapcsán értesülések szerint vizsgálódhat az Parchetul European (Európai Ügyészség), és az energiaügyi miniszter ellenőrző testülete is megjelent a helyszínen.

A radnóti hőerőmű története így nem csupán egy elhúzódó beruházás krónikája, hanem komoly kérdéseket vet fel a szerződéskötési gyakorlatról, a felelősségvállalásról és az állami források kezeléséről. A végső választ arra, hogy történt-e mulasztás vagy szabálytalanság, a folyamatban lévő vizsgálatok adhatják meg.