Románia továbbra is többet fogyaszt, mint amennyit előállít – és ez az élelmiszeriparban is egyre látványosabb. Az ország nemcsak a hús- és tejtermékek terén szorul behozatalra, hanem a konzerviparban is jelentős kereskedelmi hiányt halmoz fel.
Ötször több import, mint export
A konzervtermékek esetében Románia több mint ötször annyit importál, mint amennyit exportál. Az elmúlt három évben a hiány tovább mélyült:
- 2021-hez képest több mint 40%-kal nőtt,
- 2023-ban először haladta meg a 400 millió eurót,
- 2024-ben pedig elérte a 480 millió eurót.
Milyen konzervekből importálunk a legtöbbet?
A legfontosabb importkategóriák a következők:
Zöldségkonzervek:
kukorica, zöldborsó, gomba, szárazbab, paradicsompüré
Halkonzervek:
szardínia, tonhal, makréla – főként tengeri kijárattal rendelkező vagy fejlett halászati iparral bíró országokból
Gyümölcskonzervek:
befőttek és szirupban eltett gyümölcsök
A paradicsomkészítmények húzzák fel a hiányt
Különösen aggasztó a feldolgozott vagy konzervált paradicsom – például a bulion és paradicsomlé – helyzete.
Ebben a kategóriában a kereskedelmi hiány 2013 és 2024 között 3,7-szeresére nőtt:
- 2013-ban 16,5 millió euró volt,
- 2024-ben már elérte a 61,3 millió eurót.
A paradicsomkészítmények önmagukban a teljes zöldségkereskedelmi hiány 25–30%-át adják, ami jelentős arány.
Tartós szerkezeti probléma
A számok arra utalnak, hogy Románia feldolgozóipara nem tud lépést tartani a belföldi kereslettel. Miközben a mezőgazdasági adottságok kedvezőek lennének, a feldolgozott élelmiszerek piacán az ország egyre inkább importra szorul.
A növekvő hiány nemcsak gazdasági kérdés, hanem az élelmiszer-önellátás és a hazai termelők versenyképességének problémáját is felveti.
Manu Mária