Diákok és lovaskocsik felvonulása, őket követő hömpölygő tömeg, kiszászlókat lobogtató, székelyruhás kisfiúk és kislányok, daliás huszárok és díszbe öltözött hagyományőrzők – életkép Kézdivásárhely főteréről március 15-én, a déli harangszó előtti egy órában.
Egyik szekéren „Kossuth Lajos azt üzente”, másikon „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva” – minduntalan harsogják a környező falvakból megjelent felvonulók. Idén Kézdiszentkereszt, Torja, Kézdiszentlélek, Kézdiszárazpatak, Kézdikővár, Ozsdola, Esztelnek, Gelence, Bereck, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény és Kézdialmás képviseltették magukat. Néhány éves hagyomány lett Kézdivásárhelyen az is, hogy a gyalogos és lovashuszárok tisztelegnek az elöljáróknak bevonulásuk után, majd zászlójukra szalagot kapnak.
A felvonulást követően elkezdődött a megemlékező műsor, melynek oroszlánrészét a Bársony Bálint vezette Magyar Phapsody Projekt és Molnár Levente, világhírű operaénekes közös produkciója tette ki. A műsorban öt dalt – Boldogasszony Anyánk, Kossuth Nóta, Toborzó, Az hol én elmegyek, Hazám – adtak elő, több mint 10 hangszert megszólaltatva. A zenés részek között Porkoláb Tamás-János, valamint Várza-Deák Júlia tanulók kaptak szerepet, előbbi a Gábor Áron szavalóverseny, utóbbi a Zúg Március szónokverseny győztese. Az indulókat, élőben a Tanulók Klubja fúvószenekara biztosította, Gyergyai Barna karnagy vezetésével.