A Maros Vízügyi Igazgatóság (ABA Mureș) december 2025-ben tette közzé a Maros vízgyűjtőjének vízgazdálkodási helyzetét összegző dokumentumát, amely a vízforrásokat fenyegető fő problémákat vizsgálja. Az érintett lakosoknak, helyi hatóságoknak és szakmai szervezeteknek 2026. augusztus 6-ig van lehetőségük a dokumentum tanulmányozására és észrevételeik, javaslataik megküldésére.
A „Fontos vízgazdálkodási problémák a Maros vízgyűjtőn – 2025” című anyag a régió vízminőségi és vízmennyiségi állapotának átfogó képét adja, és kiemeli a legjelentősebb nyomásokat, amelyek veszélyeztethetik az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesülését. Ez a dokumentum a negyedik ilyen jellegű anyag, amely a 2000-ben elfogadott EU-s Víz Keretirányelv előírásai alapján készült.
A szakértők fő problémaként azonosították a szerves anyagokkal történő szennyezést, amely elsősorban a településekről érkező, elégtelenül tisztított szennyvizekből származik. A Maros vízgyűjtőjén 2023 végén 116 ezer fő feletti település volt, közülük 88 rendelkezett csatornarendszerrel és 81 szennyvíztisztítóval, a csatornahálózatra való rákötés aránya kb. 64%-os volt, így a szennyvizek jelentős része még mindig közvetlenül a folyókba jut.
Az agrár- és települési eredetű nitrogén- és foszforszennyezés szintén komoly fenyegetést jelent, elősegítve az eutrofizációt, az algák túlzott elszaporodását és az oxigénszint csökkenését a vizekben, ami károsítja az ökoszisztémát. Az agrárszektor diffúz forrásai, köztük a kisebb gazdaságok és háztartások, amelyek nem rendelkeznek megfelelő trágyakezeléssel, a legfőbb okai a felszíni vizek tápanyag-terhelésének növekedésének.
Külön figyelmet kapott a sószennyezés, amely 2025 májusában a Praid-i sóbánya eseménye után került a középpontba. A heves esőzések következtében a Corund-patak nagy mennyiségű sót vitt a Kis- és Nagy-Tarnava, valamint a Maros folyóba, tömeges halpusztulást és súlyos ivóvízellátási problémákat okozva Fântânele és Târnăveni településeken.
A folyószakaszok hidromorfológiai változásai – gátak, mederrendezések – szintén befolyásolják az ökoszisztémák egyensúlyát, kilenc víztestnél jelentős akadályokat azonosítottak a halvándorlásban. A dokumentum javasolja például hallépcsők építését és egyes folyószakaszok visszagörgetését a természetes kapcsolatok helyreállítására.
A klímaváltozás fokozza ezeket a nyomásokat: a hosszabb aszályos időszakok, a heves esőzések és az árvizek kockázata egyaránt növekszik. A hatóságok a vízgazdálkodási stratégiákat ezekhez az új körülményekhez igazítják, például az ökológiai vízhozamok újraszabályozásával és természetes víztározó megoldások bevezetésével.
A dokumentum a kevésbé látható problémákat is tárgyalja, így a mikroplasztik-szennyezést, az invazív fajok jelenlétét és az üledékek minőségi kezelését. Az anyag az EU-s biodiverzitási, vízerőművi és agrárpolitikákkal való integrációt is figyelembe veszi.
A teljes dokumentum a következő linken érhető el: Maros vízgazdálkodási problémák 2025, és az észrevételek, javaslatok a registratura@dam.rowater.ro címre küldhetők 2026. augusztus 6-ig.