Egy friss elemzés meglepő következtetésre jutott: bár első pillantásra a nagyvárosokat gondolnánk zöldebbnek, valójában a kisebb települések gyakran kedvezőbb helyzetben vannak, ha a zöldfelületek arányát a lakossághoz viszonyítjuk. A Institutul pentru Orașe Vizionare (IOV) jelentése szerint a városi „zöld lábnyom” mutatója új megvilágításba helyezi Románia településeinek környezeti adottságait.
A vizsgálat módszertana eltér a hagyományos megközelítésektől: nem csupán a parkokat és köztereket veszi figyelembe, hanem minden olyan növényzettel borított területet, amely műholdképeken látható – beleértve a magánkerteket és kevésbé kezelt zónákat is. Az adatokat egy 1 kilométeres sávban mérték a lakó- és ipari területeken kívül, majd ezt viszonyították a 2021-es népszámlálás szerinti lakosságszámhoz.
Az eredmények alapján a legzöldebb romániai városok között olyan kisebb központok szerepelnek, mint Resicabánya, Zilav vagy Râmnicu Vâlcea. Ezek a települések megelőzik több nagyvárost, mivel kompaktabb szerkezetük, kisebb beépített felületeik és a természet közelsége kedvez a magasabb zöldarány elérésének.
Marosvásárhely a 41 vizsgált város közül a 14. helyen végzett, 39%-os zöldfelületi aránnyal. Ez az eredmény figyelemre méltó, hiszen megelőz olyan jelentős városi központokat, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szeben, Jászvásár, Temesvár vagy akár Bukarest. Ugyanakkor néhány regionális város – például Brassó, Beszterce még jobb mutatókkal rendelkezik.
A különbségek főként földrajzi és szerkezeti okokra vezethetők vissza. A kisebb városok általában sűrűbbek és kevésbé terjeszkednek, így a lakók könnyebben érik el a környező természetes területeket. Ezzel szemben a nagyvárosok – még ha látványra zöldnek is tűnnek – lakosságszámuk miatt arányaiban alacsonyabb értékeket produkálhatnak.
Külön figyelmet érdemel Resicabánya, amely nemcsak a zöld mutatóban teljesít kiválóan, hanem a CITY INDEX rangsorban is kiemelkedő eredményeket ért el. A város több kategóriában – például levegőminőség, közlekedés vagy lakhatási megfizethetőség – országos első helyet szerzett, és a legkedvezőbb klímájú megyeszékhelyként is számon tartják.
A siker mögött tudatos városfejlesztési stratégia áll. Resicabánya az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a fenntartható mobilitás terén: visszavezette az elektromos villamost, elektromos buszokat állított forgalomba, kerékpárutakat épített, és újragondolta a városi tengelyeket. Emellett az ipari örökség újrahasznosítása is fontos szerepet kapott: régi épületek kaptak közösségi és kulturális funkciókat, miközben a város márkáját is tudatosan építik „Resicabánya, az Oxigén Városa” szlogennel.
A statisztikák szerint ezek az intézkedések már kézzelfogható eredményeket hoznak: nő a lakosság, emelkedik a fiatalok aránya, hosszabbodik a turisták tartózkodási ideje, és bővül az egyetemi közösség is. Mindez arra utal, hogy a zöld környezet és az élhető városi tér nemcsak esztétikai, hanem gazdasági és társadalmi előnyt is jelent.
A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a városi életminőség javítása nem feltétlenül a mérettől függ. A jól kihasznált természeti adottságok, az átgondolt tervezés és a fenntartható beruházások révén a kisebb városok – köztük Marosvásárhely is – komoly versenyelőnyre tehetnek szert a jövő városai között.