Jelentős változásokat hoz az új Urbanisztikai Kódex azok számára, akik építési engedély nélkül, vagy az engedély előírásait megszegve építkeztek. A parlament által már elfogadott jogszabály – amely az államfő kihirdetésére vár – lehetőséget biztosít az ilyen építmények utólagos legalizálására, ugyanakkor jelentős többletköltségekkel jár.

A kódex hatálybalépését követő első évben valamennyi engedély nélkül vagy szabálytalanul megvalósított építmény esetében kérhető lesz úgynevezett utólagos építési engedély. Ennek feltétele, hogy az épület megfeleljen a hatályos településrendezési előírásoknak, az építésminőségi követelményeknek és az adózási kötelezettségeknek. Emellett az esetleges szabálysértési bírságokat is ki kell fizetni.

Az egyéves türelmi idő alatt az érintetteknek az állami ellenőrzési díjat, az urbanisztikai bizonylat és az építési engedély illetékét a szokásos összeg tízszeresében kell megfizetniük. A jogalkotó ezzel kívánja ösztönözni a szabályos építkezést, miközben lehetőséget ad a meglévő helyzet rendezésére.

A türelmi idő lejárta után már csak korlátozott körben lesz lehetőség a legalizálásra. Ez elsősorban a legfeljebb 150 négyzetméteres földszintes vagy földszint plusz egyemeletes családi házakra, azok melléképületeire, mezőgazdasági melléképítményekre, valamint a közterületet nem érintő erkélybeépítésekre vonatkozik.

A szabályozás nem alkalmazható műemlék épületekre, műemlékvédelmi övezetekben vagy védett beépített területeken található ingatlanokra. Az önkormányzatok előírhatják az épületek átalakítását is annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a településrendezési és műszaki előírásoknak.

Azoknál az engedély nélkül felépített ingatlanoknál, amelyeket nem legalizálnak, a hatóságok a helyzet megállapításától kezdve 100 százalékkal megemelhetik az építményadót egészen addig, amíg az épület nem kap engedélyt vagy el nem bontják. Fontos, hogy az adó megfizetése önmagában nem teszi jogszerűvé az építményt, és nem mentesít az építésügyi szankciók alól.

Az egyéves türelmi idő lejárta után a helyi önkormányzatok már elrendelhetik az engedély nélkül épült létesítmények lebontását, a költségeket pedig az építtetőre háríthatják. Amennyiben szükséges, a bontást bírósági úton is kezdeményezhetik.