Több mint egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után újabb légi felvételek mutatják a katasztrófa következményeit. A drónnal készült felvételen jól látható, hogy a károsodott területen jelentős változások történtek: kiterjedt talajsüllyedések, erősen sós vizű tavak és a nagy méretű omlások szélén maradt épületek is láthatók.

A felvételek alapján több, a talaj beszakadásából kialakult kráter figyelhető meg, valamint eltűnt infrastruktúraszakaszok és zöldes árnyalatú vízgyűjtők, amelyek a nagy mennyiségű só oldódására utalnak. A korábbi bányászati létesítmények közelében olyan betonalapok is láthatók, amelyek részben a keletkezett üregek fölött „lebegnek”, ami azt jelzi, hogy a terület stabilitási folyamatai továbbra sem zárultak le.

A legújabb képek arra utalnak, hogy az érintett terület kiterjedése növekedett a 2025-ös katasztrófa utáni első felvételekhez képest: több helyen eróziós folyamatok és több tíz méteres talajrepedések figyelhetők meg.

A terület továbbra is zárva marad

A hatóságok ismételten meghosszabbították a veszélyhelyzeti intézkedéseket Parajd községben. A különleges riasztási állapot legutóbbi döntés értelmében 2026 augusztusának elejéig marad érvényben.

Az érintett területre és a Sószorosba továbbra is tilos a belépés. A helyszínt folyamatosan figyeli a SALROM, a Maros Vízügyi Igazgatóság, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU Hargita), valamint a helyi katasztrófavédelmi bizottság.

Folytatódik a biztonsági megfigyelés

A szakemberek elsődleges feladata a bányaterület biztonságának fenntartása és a sós tömbbe beszivárgó víz hatásainak csökkentése. Folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak vízhozamát és az alsóbb szakaszok vízminőségét, mivel a jelentősebb vízhozam-növekedés felgyorsíthatja a só oldódását és újabb omlások kialakulását.

A helyzet geotechnikai szempontból továbbra is változó. Július végén a SALROM arról számolt be, hogy július 25–27. között a megfigyelőrendszerek ismétlődő mikroszeizmikus eseményeket és a sótömb mozgását észlelték, miközben a Korond-patak sótartalma is emelkedett.

Az adatok alapján a vállalat megelőző intézkedésként a riasztási szint narancssárga kódra emelését javasolta. A Földfizikai Kutatóintézet (INCDFP) szakemberei ugyan érzékelték a mikromozgásokat, de a drónos és felszíni topográfiai ellenőrzések nem mutattak ki újabb nagyobb omlásokat vagy jelentős felszínváltozásokat.

A szeizmikus, geotechnikai, topográfiai és hidrogeológiai megfigyelések továbbra is folyamatosan zajlanak.

Súlyos gazdasági következményekkel járó katasztrófa

A parajdi sóbánya Hargita megye egyik legfontosabb turisztikai és gazdasági látványossága volt, amely évente több százezer látogatót vonzott. A tárnák elárasztása és a bányaszerkezet károsodása miatt a turisztikai tevékenység és a kitermelés is leállt, a helyi közösség pedig továbbra is érzi a gazdasági következményeket.

A hatóságok egyelőre nem közöltek időpontot a sóbánya újranyitására. Jelenleg a legfontosabb cél a terület stabilizálása és az újabb földomlások megelőzése.