Körülbelül három héttel ezelőtt közzétettünk egy cikket, amelyet ma visszavontunk, mivel az új terepi adatok fényében a helyzet sokkal összetettebb, és teljesebb képet ad az egész esetről. Szóval készítsetek egy kávét, mert nem lesz egyszerű olvasmány.
A főszereplők elhelyezkedése
Kerelőszentpál község területén vagyunk, Marosugra határán, a Lackod-patak mentén. Ahogy a térképen látszik, mindkét természetes vízforrás (patak 1 és 3) a bevezető szakaszon tiszta és átlátszó, tehát megfelel a szennyvízre alkalmazott általános kritériumoknak (kék szakaszok). Mindkettő szennyezetté válik a hulladéklerakóból (forrás 2) vagy az Oprea Avicom vágóhídtól (sárga kibocsátó csatorna) érkező szennyezés után.
Ez röviden az bevezetés.
Második elemzéssorozat
A fent látható térkép egy új elemzéssorozat eredménye, amelyet a pontmaros.ro készített, laboratóriumi mintákat véve hat fontos ponton (az alábbi sorrendben):
1. A Maros folyóba való torkolaton
2. Lackod-patak (3) a ipari övezet előtti felső szakaszon
3. Patak 2 a szennyvízcsatorna után, az autópálya közelében, a Lackodba való beömlés előtt
4. Az Oprea Avicom kibocsátó csatornájának és a patak 1-nek a találkozásánál (sárga és piros csatorna kereszteződése)
5. Patak 1 (névtelen) az ipari övezet előtti szakaszon
6. Patak 2 a hulladéklerakóból való kilépésnél
Egyszerűbben: mindhárom vízforrásból két mintát vettek a terepi helyzet és az igazság kiderítése érdekében.
Az eredmények
Az eredmények nagyjából az várhatóak voltak: a patak 1 vizének minősége az ipari övezet előtt rendben van, utána nagyon szennyezett. A Lackod (3) rendben van az ipari övezettel való találkozás előtt, utána katasztrofális. A Marosba ömlő szennyezésnél az értékek bár magasak és minden paraméter túllépve, a hatás kissé hígított.
Fontos megjegyzés: a 4. mintánál (forrás 1, piros szakasz) néhány érték vitatható, a terepi körülmények (meredek, mély part) miatt az anyag mennyisége magasabb volt a mintában, mint ideális lenne.
Mit mondanak a hatóságok?
Az első cikk után jeleztük a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrséget és a Maros vízügyi igazgatóságot – mind azt állítják, hogy minden rendben van. Az utóbbi kettő ellenőrzött a cikk után, de semmit nem találtak. Csak mi találunk ki történeteket.
Mit mondanak a szakértők?
A szakértők szerint az Oprea Avicom szennyvíztelepének szerves eredetű kibocsátásai nem annyira károsak, mint más iparágak vegyi szennyezései. Az Oprea Avicom bemutatta a szennyvíztisztító rendszerét, és meggyőzően bizonyította, hogy a kibocsátás megfelel a környezetvédelmi engedélynek.
A helyzet azután bonyolódik tovább, hogy a vágóhíd szennyvizei kijutnak a természetbe (az 1-es patakba, illetve a „vörös csatornába”). Ott néhány napig pang a víz, nyáron pedig különösen kellemetlen szagú iszappá válik. Itt merül fel a kérdés, hogy a hatóságok – vagyis Kerelőszentpál község önkormányzata, az ANIF Maros megyei kirendeltsége (az Országos Földjavítási Ügynökség), illetve a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség az engedélyezéskor – nem kellett volna-e előre látniuk, hogy ez a csatorna idővel problémássá válik, és nem kellett volna-e betonozni, hogy a szennyvíz gyorsabban elfolyhasson.
A hulladéklerakó esetében (a megyei szeméttelep, a Kerelőszentpál–Ugra dombon) a helyzet bonyolult, további vizsgálatot igényel. A táblázatokból (3. és 6. minta) nagyon magas értékek látszanak, de ez csak a jéghegy csúcsa. Mivel a lerakóba mindenféle hulladék kerül – akkumulátortól gyógyszerekig, háztartási maradékoktól vegyi oldatokig –, a szivárgásokat külön kellene vizsgálni. A hulladéklerakó feladata, hogy megelőzze ezeket a szivárgásokat, de nem sikerül. A Maros Megyei Tanácsnak van ezzel problémája, és mi jelezni fogjuk. Érdekes, hogy az autópálya közvetlen közelében, a hulladéklerakó patakjánál (2) hatalmas betoncsatorna található, kerítéssel körülvéve, jól látható a felvételeken.
A vizsgálat tehát több szinten folytatódik. Részletekkel később jelentkezünk.
Cristian Teodorescu