Az erdélyi Mikháza ferences kolostora előtt állt az első székelykapu. Az 1673-ban felállított, híressé vált építészeti elem első darabját több mint kétszáz évvel később egy vihar pusztította el. Történetét a hirado.hu saját gyártású videósorozatának, az Értékek útjának harmadik részéből ismerhetik meg.
Erdély évszázadok által átformált tájait, varázslatos hagyományait, lenyűgöző építészeti csodáit mutatja be a hirado.hu Értékek útján című sorozata. A hetente látható részek mindegyike egy új fejezet közös örökségünk izgalmas könyvében, ahol találkozik a múlt és a jelen, amely során életek, történetek elevenednek meg. A harmadik, Erdély rejtett kincse, Mikháza című részben a település ferences kolostorát ismerhették meg, amely Székelyföld egyik fontos szellemi központja, Csíksomlyó mellett a legfontosabb ferences rendháza volt.
Az építészetileg is jelentős épület története mellett az epizódban megismerhették Mikháza további különlegességét: a ferences kolostor előtt állt ugyanis az első székelykapu. A tájat meghatározó építészeti elem prototípusát, egy gyalogos – és kocsibehajtós együttest, amit egy galambdúc koronázott, 1673-ban állították fel a ferences barátok. A kapu 1912-ben egy vihar során végzetesen meggyengült és összedőlt. A maradványait Budapestre szállították a Néprajzi Múzeumba, ám a 60-as években leselejtezték, és csak a szemöldökfa maradt meg. Ezt a múzeum ZOOM-kiállításán tekinthetik meg. Az eredeti helyén azonban máig látható a harmincas években készült pótlás, és a szemközti panzió előtt a kapu hiteles másolatát is meg lehet nézni. MTI