Ha ebben a gyönyörű városban, a Csíki-hegység lábánál találod magad, a Mikó-vár a megfelelő választás a tökéletes utazási élményhez. A tekintélyes, letisztult és elegáns épület az erdélyi késő reneszánsz építészet képviselője.
Az építkezés kezdeményezője Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635), a XVII. század eleji erdélyi politikai élet egyik kiemelkedő alakja volt, Bethlen Gábor fejedelem tanácsadója, a Csíkszék képzett diplomatája, krónikása és tudósa.
A várat eredetileg nemesi rezidenciának szánták, és a korabeli iratokban Mikó-újvár néven említik. Első okleveles említése 1631-ben történt.
A régi olasz stílusban épült vár a XVIII. század első felében jelentős átalakításokon ment keresztül. Az újjáépítési és megerősítési munkálatokat Stephan von Steinville császári tábornok parancsára végezték 1714-1716 között. Az újjáépített erődöt ezután vastag, négyszögletes várárokkal vették körül. Mind a négy sarkára egy-egy bástyát építettek. Napjainkban már csak a déli oldalon láthatók ezek nyomai.
A vár tervrajza, amelyet 1735-ben Johann Conrad von Weiss hadmérnök készített, ma a műemlék történetének fontos dokumentációs forrása.
Rövid történelmi áttekintés
Az erődítmény építése 1623. április 26-án kezdődött, tíz évvel azután, hogy tulajdonosát, Hídvégi Mikó Ferencet Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányának nevezték ki.
Az 1630-as években befejezett erődítményt 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török-tatár csapatai felgyújtották.
A XVIII. századi újjáépítés után az erőd jelentős szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség védelmében, 1764-ig a császári csapatok laktanyája volt.
1764 és 1849 között a székely gyalogság 1. ezredének volt a főhadiszállása. Az 1848-1849-es forradalom leverése után az erődöt a katonai hatóságok vették át.
A Mikó-vár 1970 óta a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont.
Olvass tovább: https://www.romania-atractiva.ro/hu/profiles/mik–v-r