A Romániai Repülőterek Szövetségének friss adatai szerint 2025 július–szeptember között a romániai repülőterek több mint 10,2 millió utast kezeltek, ami 29%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés azonban nem volt egyenletes – és Marosvásárhely egyelőre lemaradt a légi közlekedési fejlesztések terén.
Szeben repülőtere a harmadik negyedévben 254 091 utast fogadott. Suceava 239 076-ot, Bákó 145 506-ot, Nagyvárad 107 144-et. Még a 2023-ban megnyitott brassói repülőtér is elérte a 102 631 utast.
A 2025–2028-as időszakra szóló országos stratégiai előrejelzés érdekes képet mutat a különbségek okairól. Maros megye 2025-re becsült GDP-je 40,6 milliárd lej, gyakorlatilag ugyanannyi, mint Szeben megyéé (39 milliárd lej). Ennek ellenére a két repülőtér teljesítménye között óriási a szakadék.
A Marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér mindössze 54 646 utast kezelt a harmadik negyedévben, ami a 17 romániai repülőtér közül a 12. helyre volt elég. Ezzel még olyan megyék repülőterei is megelőzik, amelyek gazdasága jóval kisebb.
Mi okozza a lemaradást?
Az egyik magyarázat az egy főre jutó gazdasági teljesítmény.
2025-ben egy marosi lakos átlagosan 15 614 eurónyi értéket termel, míg egy szebeni lakos 19 659 eurót – közel 4000 eurós különbség.
A foglalkoztatottság is számít: Maros megyében kb. 138 400, míg Szebenben 141 800 bejelentett alkalmazott dolgozik. A döntő különbség azonban a fizetésekben van: Szeben megyében az átlagbér 5368 lej, Maros megyében 4890 lej.
Még látványosabb a különbség Kolozs megyével összehasonlítva, amely a régió légi közlekedésének vitathatatlan központja. A kolozsvári repülőtér a harmadik negyedévben 1 125 435 utast kezelt – húszszor többet, mint Marosvásárhely. Kolozs megye gazdasága ezt részben indokolja: GDP-je 101,3 milliárd lej, az egy főre jutó GDP pedig 28 959 euró, ami majdnem kétszerese Maros megyének.
A marosvásárhelyi reptér problémája
A legnagyobb gond továbbra is az útvonalak hiánya.
Jelenleg egyetlen rendszeres járat működik: a Budapest felé tartó. Ez jelentősen csökkenti a repülőtér vonzerejét, hiszen a kolozsvári reptér több tucat európai úti célt kínál, és Szeben is folyamatosan bővíti járathálózatát.
A Központi Régió – amelyhez Maros is tartozik – 2025-ben mindössze 0,6%-os gazdasági növekedést mutathat fel, ami a legalacsonyabb az ország régiói közül. 2026–2028 között ugyan visszatérhet a 2,4–2,5%-os ütem, de a dinamikusabb térségekhez (Észak-Nyugat, Bukarest–Ilfov) való felzárkózás lassú lesz.
A munkanélküliség is enyhén nőtt: 2023-ban 6100, 2025-ben 6500 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, a ráta pedig 2,9%-ról 3,2%-ra emelkedett. Bár ezek az értékek még mindig alacsonyak országos összevetésben, a tendencia nem kedvez a repülőtéri infrastruktúra fejlődésének.
Fordulat jöhet?
A jelek szerint igen: hétfőn a megyei vezetés és a Wizz Air közösen jelent be egy fontos hírt, amelynek köszönhetően Marosvásárhely ismét jelentős szereplővé válhat a romániai low-cost légiközlekedésben.