A háziorvosok a tényleges munkájuk után kapnak fizetést, nem a betegek száma alapján
A háziorvosok a tényleges munkájuk után kapnak fizetést, nem a betegek száma alapján

A háziorvosok a tényleges munkájuk után kapnak fizetést, nem a betegek száma alapján

Egy új, jelenleg társadalmi vitára bocsátott kormányrendelet jelentős változásokat hozhat az alapellátás rendszerébe, különös tekintettel a háziorvosi szolgáltatások szervezésére és finanszírozására. A cél a hátrányos helyzetű, elaprózott településeken élők jobb egészségügyi ellátásának biztosítása.

Az egészségügyi minisztérium által kezdeményezett javaslat szerint csökken az úgynevezett „másodlagos rendelőpontok” minimális heti nyitvatartási ideje, 10 óráról 5 órára, hogy így könnyebb legyen ezek létrehozása és működtetése a kevésbé ellátott, kisebb településeken.

A legfontosabb újítás, hogy 2026-tól a háziorvosok finanszírozása nagyobb arányban a ténylegesen nyújtott szolgáltatások (például konzultációk, vizsgálatok) alapján történik majd, míg a páciensek listán szereplő száma csak kisebb mértékben számít. Ez azt jelenti, hogy a korábbi betegszám-alapú finanszírozást 80 százalékban a tényleges ellátott esetek váltják fel.

Emellett szabályozzák az orvosi mobil szolgáltatások finanszírozását is, melyek célja, hogy a nehezen elérhető, elszigetelt településeken élők is hozzáférjenek alap- és szakellátáshoz, például nappali kórházi szolgáltatásokhoz, diagnosztikai és terápiás beavatkozásokhoz.

Az új rendszer várhatóan ösztönözni fogja a háziorvosokat, hogy jobban igazodjanak a helyi igényekhez és aktívabb szerepet vállaljanak a betegek ellátásában, különösen a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben.