Közép-Japánban, Gifu prefektúrában a kormány egy innovatív kezdeményezés keretében kezdett pilóta nélküli repülőgépeket alkalmazni a medvék lakott területektől való távol tartására. Erre azért volt szükség, mert a medvékkel való találkozások és a támadások száma aggasztó mértékben növekszik a szigetországban.
Ez a technológiai megközelítés jó gyakorlatként szolgálhat más országok számára is – köztük Magyarország számára –, ahol az ember–medve konfliktus az elmúlt években vitákat és tragédiákat okozott.
Drónok kutyaugatással és tűzijátékhangokkal
Japánban a drónokat olyan hangszórókkal szerelik fel, amelyek vadászkutyák ugatását vagy petárdák hangját játsszák le, így ijesztve vissza a medvéket a hegyek belseje felé, anélkül hogy kárt tennének bennük. Pénteken két drón összesen hat repülést végzett egy mintegy egy négyzetkilométeres terület fölött, főként olyan gyümölcsösök felett, ahol medveürüléket és félig megevett gyümölcsöket találtak.
A prefektúra tervezi a drónok bevetését más térségekben is, és a hatékonyságot a medvék aktivitására utaló bizonyítékok és egyéb tényezők alapján értékelik majd.
Japán más részein az önkormányzatok akusztikus technológiát is bevetnek a medvék elriasztására. Ezek az eszközök magas hangokat bocsátanak ki, amelyek kellemetlenek a medvék számára, így megállásra és visszafordulásra késztetik őket, távolabb tartva a lakott területektől.
Ez a nem halálos megközelítés éles ellentétben áll más országok gyakorlatával, ahol a lakott helyek közelébe tévedt medvéket gyakran lelövik.
Háttér: 56 000 medve és növekvő incidensszám
Becslések szerint Japánban mintegy 44 000 ázsiai fekete medve él, amelyek sok térségben, főként északon fordulnak elő, valamint mintegy 12 000, nagyobb termetű usszuri barna medve, elsősorban Hokkaidó szigetén.
November elején Japán még katonai egységeket is bevetett az ország északi, hegyvidéki területein a medvék befogásának segítésére, miután a helyi hatóságok jelezték, hogy a közösségek példátlan támadáshullámmal küzdenek.
A szakértők szerint a japán medvepopuláció nagy és növekvő állománya, valamint a viselkedésükben bekövetkező változások állnak az incidensek számának emelkedése mögött. Az élelemhiánnyal küzdő medvéket egyre gyakrabban látni városokban és falvakban – olyan helyeken, amelyeket korábban kerülték –, mivel a tölgy- és bükkmakk termése jelentősen csökkent.
Továbbá egyre több bizonyíték utal arra, hogy az éghajlatváltozás okozta enyhébb telek miatt a medvék később kezdik meg téli álmukat, ami tovább növeli az emberekkel való találkozások valószínűségét.