A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a bruttó hazai termék (GDP) 114%-ára rúg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb jelentéséből. A friss adatok azonban azt is mutatják, hogy a magyar megtakarítási szokások eltérnek a nyugat-európai mintától: a lakosság inkább az állampapírokat részesíti előnyben, miközben kerüli a kockázatosabb befektetéseket, mint például a tőzsdei részvények.
A nyugat-európai országokhoz képest jóval alacsonyabb a magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot hordozó eszközök aránya a magyar portfóliókban. A befektetők óvatossága világosan tükröződik a vagyon összetételében: a biztonság és a stabilitás fontosabb, mint a hosszú távú, magasabb hozam.
Látványos növekedés az állampapírok piacán 2012 után
Az elmúlt tíz évben – különösen 2012 után, amikor a kormány célzott programokat indított a lakossági állampapírok népszerűsítésére – robbanásszerűen nőtt az állampapírokat közvetlenül birtokló lakosság száma és vagyona.
2024 végére a lakosság kezében lévő állampapírok állománya elérte a GDP 19%-át, ami jól mutatja a magyarok bizalmát ebben a befektetési formában.
2025-ben azonban megváltozott a trend: a növekedés üteme lelassult, ami arra utalhat, hogy a piac telítődött, vagy hogy változnak a befektetői preferenciák.
Ellentmondásos folyamatok a megtakarítások terén
A likvid megtakarítások – vagyis a könnyen hozzáférhető pénzeszközök – aránya 2012 óta folyamatosan nőtt, de az utóbbi években a kép árnyaltabbá vált.
A klasszikus bankbetétek súlya csökkent, miközben a befektetési alapok és a külföldi befektetések egyre népszerűbbé váltak. A magyarok tudatosabbá és tapasztaltabbá váltak a pénzügyekben, és alternatívákat keresnek a hagyományos megtakarítási formák helyett.
Ugyanakkor a bankbetéteken belül továbbra is a látra szóló számlák dominálnak – vagyis a magyarok szeretik, ha pénzükhöz gyorsan hozzáférhetnek, még akkor is, ha ez alacsonyabb kamatot jelent a lekötött betétekhez képest.
Az MNB adatai szerint 2024-ben azok jártak jól, akik forintban takarítottak meg ahelyett, hogy devizát választottak volna. Ez a tendencia több befektetési kategóriában is megfigyelhető volt: részvényalapok, állampapír-alapok és vegyes befektetési alapok egyaránt stabil hozamot hoztak a helyi pénznemben maradó befektetőknek.
A Magyar Nemzeti Bank hangsúlyozza: a háztartások megtakarításai és a pénzügyi vagyon szerkezete nem csupán statisztikai adatok – kulcsszerepet játszanak az inflációs cél elérésében, a pénzügyi rendszer stabilitásában, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatásában.