A sztyeppei bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) első feljegyzett megjelenése 1846-ból származik, amikor a virágot Bécsben, egy herbáriumban mutatták be az erdélyi flóra részeként.
A mezőzáhi rezervátum Maros megyében az egyetlen hely Európában, ahol a bazsarózsák megőrződtek és tovább fejlődnek. A növény fennmaradása több mint hatvan éve a tiszteletbeli gondnok, Marcu Sâncrăianu áldozatos munkájának köszönhető, amit tanítványa, Octavian Călugăr folytat.
