Az utóbbi időszakban élénk vita bontakozott ki arról, hogy hány romániai diák vállal munkát az egyetem mellett. A közbeszédben gyakran idézett 2,4%-os arány azonban félrevezető: ez a Eurostat adataiból származik, ám nem kizárólag az egyetemistákra vonatkozik, hanem minden 15 és 29 év közötti, oktatásban részt vevő fiatalra – beleértve a középiskolásokat is.
A valós kép egészen más, ha kifejezetten az egyetemistákat vizsgáljuk. Az Eurostudent VIII jelentés szerint a romániai hallgatók mintegy fele dolgozik tanulmányai alatt: 42%-uk folyamatosan vállal munkát a szemeszter idején, további 6% pedig alkalmi jelleggel. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden második diák jelen van a munkaerőpiacon, akár anyagi okokból, akár tapasztalatszerzés céljából.
A jelenséget a hallgatói szervezetek is megerősítik. A Országos Hallgatói Szervezetek Szövetsége Romániában képviselői rámutatnak: a nagy egyetemi központokban – ahol a megélhetési költségek magasabbak, ugyanakkor több a munkalehetőség – még nagyobb arányban dolgoznak a diákok. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ideális esetben a hallgatók nem kényszerből, hanem szakmai fejlődésük érdekében vállalnának munkát.
A munkaadók szerint az egyik fő akadály a merev egyetemi órarend, különösen az alapképzésben. A mesterképzések általában rugalmasabbak, ezért ott magasabb a dolgozó hallgatók aránya. A szakértők szerint a megoldás az egyetemek és a gazdasági szereplők közötti szorosabb együttműködés, a rugalmasabb tanrend, valamint a gyakornoki programok bővítése lehet.
Ami a terhelést illeti, a romániai diákok jelentős időt fordítanak munkára: levelező képzésben átlagosan heti 34 órát dolgoznak, ami európai összevetésben is magas érték. Összességében egy romániai hallgató hetente átlagosan 15 órát dolgozik és 38 órát tanul, míg a részidős képzésben részt vevők esetében a tanulás és a munka együttesen akár 62 órát is kitehet.
Figyelemre méltó az is, hogy Romániában sok fiatal munkatapasztalat nélkül kezdi meg egyetemi tanulmányait: a diákok 66%-a korábban nem dolgozott hivatalosan, ami jóval meghaladja a nemzetközi átlagot. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem alatt egyre többen próbálnak belépni a munka világába.
Az adatok tehát egyértelműek: bár a korábban idézett statisztikák mást sugalltak, a valóságban a romániai egyetemisták jelentős része aktívan dolgozik – gyakran komoly terhelés mellett, a tanulás és a megélhetés közötti egyensúlyt keresve.