Egy friss tanulmány szerint az AUR és az USR pártok hivatalos Facebook-oldalain terjedt a legtöbb gyanús, nem autentikus tevékenység a 2024-es európai parlamenti választási kampány idején. A kutatást a Bukaresti Egyetem Újságírás és Kommunikációtudományi Karának szakértői végezték, és az eredmények jelentős különbségeket mutatnak a politikai pártok közösségi médiahasználatában.
A kutatás a 2024. május 10. és június 8. közötti időszakot vizsgálta, és a négy legnagyobb romániai politikai párt – az AUR, USR, PSD és PNL – hivatalos Facebook-oldalain megosztott, legnagyobb elérést elért bejegyzéseit elemezte. A cél az volt, hogy feltárják a megosztások mögött rejlő felhasználói viselkedésmintákat, különös tekintettel a „hiper-aktív” – tehát rendellenesen gyakori – megosztásokra.
AUR és USR: a legmagasabb arányú „hiper-aktív” megosztások
A tanulmány szerint az AUR oldalán az egyes posztok megosztásainak 20,6–28,1%-át hiper-aktív felhasználók generálták. Az USR esetében ez az arány még nagyobb szórást mutatott: 14,2%-tól 45%-ig terjedt, sőt, egy bejegyzés esetében a megosztások 33,9%-át olyan felhasználók végezték, akik legalább tízszer osztották meg ugyanazt a posztot.
PSD és PNL: kevesebb gyanús tevékenység
Ezzel szemben a PSD és PNL oldalain jóval kevesebb volt a hiper-aktív megosztások aránya. A PSD esetében ez 0–17,1%, a PNL esetében pedig 0–26,2% között mozgott – ezek az értékek lényegesen alacsonyabbak, mint az AUR vagy az USR esetében.
Extrém esetek és botgyanús viselkedés
A kutatók több olyan szélsőséges esetet is feltártak, amikor egyes fiókok például 31-szer osztottak meg ugyanazt a bejegyzést, vagy akár 187 posztot tettek közzé egyetlen nap alatt, átlagosan 7 percenként.
További gyanús viselkedési minták:
A hiper-aktív fiókok 95,5%-a nem jelezte politikai hovatartozását, mégis főként politikai tartalmakat terjesztett.
61,6% vagy naponta többször posztolt, vagy 30 napig semmit sem tett közzé.
18,8%-nak nem volt valódi arcképet tartalmazó profilképe.
40,2% kizárólag politikai, közéleti vagy aktuális tartalmakat osztott meg – személyes posztok nélkül.
17% tíznél kevesebb ismerőssel rendelkezett.
A közösségi média manipulációja és a demokratikus folyamatok veszélyeztetése
A kutatás szerint az ilyen típusú tevékenység a Meta (Facebook) szabályzatai szerint a nyilvános véleményformálás, a politikai viták és a közéleti diskurzus manipulálásának minősül. A cél vélhetően az algoritmusok manipulálása volt: a tömeges megosztásokkal mesterségesen növelték bizonyos politikai üzenetek láthatóságát.
A tanulmány készítői arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen gyakorlatok komoly aggodalomra adnak okot, különösen azért, mert európai szintű választásokról van szó, és a szóban forgó pártok Románia meghatározó politikai szereplői közé tartoznak.